Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPOPA) TÖRZSE A korábbi évszázadokban a lepkelárvák okozta károkat mindig hernyókár gyűjtőnév alatt közölték. A hernyók tömegszaporodása nyomán fellépő kártételek elsősorban a kertészetet sújtották. Úgy tűnik, hogy ezeket a károkat elsősorban a káposztalepke (Pieris brassicae), a galagonyalepke (Aporia crataegí), a búcsújárólepke (Thaumatopoea processioned) és az erdei gyapjaslepke (Lymantria dispar) lárvái okozták. Az alábbi felsorolás a hernyókárok nagyságát is bemutatja: Sopron, 1657. - „Л bogár [szőlőilonca] is pusztított, annyira, amint az a szőlőkben emberemlékezet óta nem fordult elő." (PAYR). Sopron, 1683. - ,JLbben az 1683-as évben a szőlőbogarak tömegesen léptek fel és nagy károkat okoztak, igen sok hernyó is pusztított a szőlőkben és a gyümölcsfákon, a szántóföldeken és az erdőkben is, amelyek a tölgyest mind annyira lerágták, hogy teljesen kopaszon maradtak, mintha kiszáradtak volna." (ÖsÁNYI). Sopron, 1684. - ,J£bben az évben is olyan sok hernyó volt, hogy azok nemcsak az erdők fáit rágták le annyira teljesen, mintha áfák elszáradtak volna, hanem még a gyümölcsfákat is, sőt a gabona földeken, valamint szőlőkben is, mert az erdőkben már nem volt mit enniük, és így az erdőkhöz közeli szőlőkbe kúsztak és azok hajtásait lerágták Még nem fordult elő, hogy a hernyók a szőlőkben ilyen pusztítást tettek volna" (CsÁNYI). Sopron, 1685. - ,JEbben az évben szőleinkben ismét sok volt a bogár, még az olyan szőlőhegyekben is, ahol máskor nem fordultak elő ..." (CsÁNYI). Sopron, 1693. - ,ДЬЬеп az évben az egész országban sok volt a káposztahernyó annyira, hogy az emberek káposztaföldjeit teljesen elpusztították ..." (CsÁNYI). Az 1830-40-es években FRIVALDSZKY IMRE, a magyar rovartan kiemelkedő alakja mellett NÁTLY JÓZSEF is jelentős lepkésznek számított, aki Buda, Várasd, Temesvár mellett Sopronban is gyűjtött lepkéket. Szintén Sopron környékének lepkefaunáját kutatta VIDÁK ÖZSÉB (VIDÁK EUSEBIUS) és SIMONICS GÁBOR (SIMONICS GABRIEL) Szent Benedek rendi gimnáziumi tanárok (SIMONICS, 1856; VIDÁK, 1856). ROTHE LAJOS (LUDWIG ROTHE), a felső-lövői

223 evangélikus tanintézet tanára, a történelmi Vas megye legnyugatibb zugában végzett lepidopterológiai gyűjtéseket. Az általa gyűjtött lepkék adatait 1867-ben tette közzé (ROTHE, 1867). Sopron és Nezsider lelőhelyekkel négy lepkefajt említett ABAFI-AIGNER LAJOS (1899), bár ebből három faj előfordulása bizonyítatlan volt. Az általa használt nevezéktan alapján a fajok a következők: Coenonympha leander, Hadena solieri, Acidalia pygmaearia, Acidalia pilacearia. A Tinea semifulvella Nyugat-magyarországi előfordulását közli UHRYK NÁNDOR. A ritka lepkefaj egy példányát ULBRICH EDE 1899. június 15-én gyűjtötte Sopronban (UHRYK, 1900a). Egy tudományra nézve új faj gyűjtéséről is UHRYK NÁNDOR számolt be (UHRYK, 1900b). 1870. május hó végén MÜLLER KÁROLY Felső-Lövő (Felső-Lő), település a történelmi Vas megye felsőőri járásában, jelenleg Oberschützen (Ausztria). 135