Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODE) TÖRZSE ink ugrásszerűen megnőttek a terület bogárfaunájáról és hazánkra nézve új fajok kerültek kimutatásra. Kiemelkedik PODLUSSÁNY ATTILA tevékenysége, aki ormányosbogarakra (Curculionidae) specializálódott. Kisebb közleményeiben több faunánkra nézve új fajt közölt iPyschirius digitatus, Aphodius nemoralis, Otiorhynchus pinastri, Barypithes monatus, Phyllobius artemisiae, Apion [Oxystoma] subulatum, Apion fallens, Apion pseudocerdő) (PODLUSSÁNY, 1980). Taxonómiai kérdések tisztázása után derült ki, hogy a korábban félreismert Apion cerdo és az Apion ater fajok előfordulnak hazánkban is, ahonnan az Alpokalja területén kerültek elő első, ill. másodízben (PODLUSSÁNY, 1981). A szerző 1987-ben összegezte addigi eredményeit: az Alpokaljáról, részben irodalmi adatok alapján 575 ormányosalkatú (Rhynchophora) fajt mutatott ki. Az alábbi fajok bizonyultak újnak Magyarország faunájára: Pselaphorhynchites longiceps, Doydirhynchus austriacus, Magdalis opaca (PODLUSSÁNY, 1987a), Magdalis linearis, Ceutorhynchus pervicax, Pityophthorus carniolicus, Pityogenes bidentatus (CZETŐ et al., 1985), illetve Placusa atrata, Ocela rivularis, Rhopalocerina clavigera, Altheta britanniae, Chiloporata longitartsis, Pityophthorus exculptus, Otiorhynchus lasius (PODLUSSÁNY, 1987b). Az Anthaxia morio nevű díszbogárfaj első magyarországi példánya is az Alpokalján került, elő (SOMORJ AI, 1980). HORVATOVICH SÁNDOR a Kárpát-medencében gyűjtött íágytestű bogarak (Malacödermatä)faunisztikai adatainak közlésekor az Alpokaljára vonatkozó adatokat is felvette, illetve a magyar faunából törölte a Julistus memnonius nevű fajt, amelyet a történelmi Vas megyén kívül (Tárcsa) hazánk jelenlegi területén még nem gyűjtötték (HORVATOVICH, 1969). A kutató érdeklődésének másik területe a futóbogarak (Carabidaej családja. A Cymindis nem magyarországi fajainak taxonómiai vizsgálata során a Cymindis angularis kőszegi előfordulását említette (HORVATOVICH, 1974a, 1974b). KASZAB ZOLTÁN (1937) és CSÍKI ERNŐ (1941a) tanulmányain kívül HORVATOVICH SÁNDOR 1984-ben publikált dolgozata a harmadik, amely az Alpokalja területéről futóbogarak faunisztikai vizsgálatai eredményeit közölte. A szerző ebben a munkájában négy Vas megyei község (Acsád, Cseprég, Narda és Vép) határában levő vörösheresek futóbogaraival foglalkozott (HORVATOVICH, 1984). Ezeken kívül csak néhány faunisztikai adatot találunk az irodalomban futóbogarak elterjedéséről (HORVATOVICH, 1979,1980,1981a, 1982). A Savaria Múzeum futóbogár-gyűjteményének feldolgozásával és a korábbi publikációk adatainak felhasználásával összeállítható a Vas megyéből eddig kimutatott futóbogarak listája. Ezek alapján, a kétes adatok mellőzésével 247 futóbogár faj ismert Vas megyéből (HORVATOVICH, 1992a). Annak ellenére, hogy a futóbogarak az egyik legjobban ismert bogárcsalád Magyarországon; mégis kevés ismeretünk van a „ritka fajok" kis egyedszámú populációiról A cikk írása időpontjában az Alpokalja területén öt ilyen, „Vörös Könyv" értékű futóbogár populáció élt, melyeknek 117
