Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK(ARTHROPODA) TÖRZSE sen is beszámolt (FÁBIÁN, 1938a, 1938b), majd ezt követte a Kőszegi-hegységre vonatkozó összegző tanulmány (FÁBIÁN, 1938c). A szerző ebben a jegyzékében 69 fajt mutatott ki a területről. Más szerzők

190 által közölt faunisztikai adatokkal összehasonlítva ez a szám nem túl magas, de figyelembe kell venni, hogy Magyarországon PILLICH FERENC simontornyai gyűjtéseit és JABLONOWSKI JÓZSEF ilyen irányú kutatásait leszámítva, szinte alig voltak ismeretek a tripszekről. Az a tény, hogy a hazai tripszfaunát csak helyi, elszigetelt gyűjtésekből ismerték, nem tette lehetővé állatföldrajzi következtetések levonását. Azonban már a kevés rendelkezésre álló adatból meg lehetett állapítani, hogy a Kőszegi-hegység tripszfaunája nagyobb rokonságot mutat a Stájer-hegyek és Ausztria faunájával, mint a Magyar-Középhegységével. Poloskák (Heteroptera) rendje A korábban „Hemiptera" néven egy rendszertani egységbe fogott taxonok

191 fajainak Nyugat-magyarországi elterjedéséről kevés adatunk van. Összefoglaló tanulmány mind ez ideig nem jelent meg, faunisztikai ismereteink kisebb publikációkból származnak (HORVÁTH, 1898, 1907, 1929, az adatokat idézi FÁBIÁN, 1939 és JÁSZAINÉ, 1965). Történt ez annak ellenére, hogy a csoport specialistája, HORVÁTH GÉZA 1933-ban Kőszegre látogatott és VISNYA ALADÁR társaságában gyűjtéseket végzett, illetve a későbbiek során is szívesen meghatározta a Kőszegről Budapestre felküldött „szipókás" rovarokat. Közös gyűjtőútjaikon a „vízipoloskákat" VISNYA ALADÁR gyűjtötte be és a későbbiekben is folytatta gyűjtésüket. Az anyag nagy részét azonban HORVÁTH GÉZA határozta meg. Az enumeráció 27, Kőszeg környékén gyűjtött fajt tartalmaz (VISNYA, 1938). Ha összevetjük ezt a fajszámot a Balatonból begyűjtött 28,

192 vagy a Fertőről származó 22 fajjal (HORVÁTH, 1923), azonnal szembeötlik, hogy a Kőszegi-hegység vízipoloska faunája milyen gazdag. A fajlistában négy olyan faj is előfordult, amelyek ritkaságnak számítanak: Micronecta minutissima, Notonecta obliqua, Gerris najas, Velia rivulorum. PRIESNER, H. (1928): Verzeichnis der Thysanopteren Ungarns. — Annls. Mus. nat. hung., 25: 60-68. 191 Bár a Fauna Regni Hungáriáé lapjain „Hemiptera" megnevezés alatt együtt szerepelnek a napjainkban külön rendnek tekintett poloskák (Heteroptera), színkabócák (Auchenorrhyncha) és növénytetvek (Steraorrhyncha), már jóval korábban is elfogadott volt az a felosztás (pl. LEACH, 1817), amely külön Hemiptera és Omoptera (=Homoptera) rendekről beszél. HANDLIRSCH (1908) a következő módon osztotta fel a kérdéses taxont: Hemipteroidea Hemiptera (=Heteroptera) és Homoptera. Hasonlóképpen, több magyar nyelvű kézikönyvben is a „Hemiptera" megjelölés csak a poloskákat jelöli. 192 HORVÁTH G. (1931): A Balaton vízében és víztükrén élő Hemipterák. —Magyar Biol. Kut. Int. Munkái, 4(1): 59-63. 103