dr. Horváth Sándor: A forradalom polgári arca Vas megyében (Szombathely, 1999)

Polgárosodás - Horváth Sándor: A társadalom polgárosodása

Polgárosodás Embourgeoisement 87 A TÁRSADALOM POLGÁROSODÁSA A társadalom polgárosodását több szempont figyelembe vételével ragadhatjuk meg. Azonban ezt egy kiállításon bemutatni különösen nehéz. Emiatt csupán néhány tárgy utal — jelzésszerűen — e sokrétű folyamatra. Az értelmiségi réteg szélesedése a rendkívül nagymértékben növekedő ügyvédi szakmán keresztül utalunk — az ügyvédekre pedig a megyei bíróság fából esztergált múlt századi szavazóurnájával. Ennek ellentéte - vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy az előzménye, a múltja — a forradalom idején faragott kaloda, amely az úriszéki bíráskodás mellett a hegyközségek működésének szabályozását is idézi. Az első átfogó felmérés során 1848 tavaszán 722 értelmiségi foglalkozású személyt írtak össze Vasban - ebből a legtöbbet, 64-et Szombathelyen és 51-et Kőszegen. (A megyeszékhely és a szabad királyi város értelmiségi rétegeit részletesen mutatja táblázatunk, amelyet Tilcsik György tanulmányából vettünk.) A megye három nyugati járásában: a felsőőriben, a kőszegiben és a szombathelyiben élt 356 értelmiségi. A teljes lakónépességhez viszonyítva az értelmiségiek aránya megyénkben csaknem a fele az országos átlagnak. Figyelemre méltó, hogy az értelmiségiek harmadát a pedagógusok alkották, míg az országos átlag ennek csak a fele volt. S utaljunk még egyszer az ügyvédekre: 1848-ban Szombathelyen 14 ügyvéd praktizált, de 1854-ben már 18. A városi lakosság száma a dualizmus alatt megyénkben robbanásszerűen megnőtt. Ez leginkább a megyeszékhelyre igaz: 1869-ben a lakosok száma 9666, míg 1910-ben — a katonákkal együtt — 30945 fő volt. Látványosan növekedett Körmend lakosainak a száma: az 1869es 4238 főről 1910-re 6970 főre. Ha a megye legnagyobb lélekszámú településeit végignézzük, azt tapasztaljuk, hogy több jelentősebb lakosságú település — például Nagyszentmihály/Grosspetersdorf, Pinkafő/Pinkafeld, Rohonc/Rechnitz — fejlődése megrekedt. Míg a népesség robbanásszerű növekedése elsősorban a vasútépítéssel és a hozzákapcsolódó ipartelepítéssel, és a kereskedelem fejlődésével hozható összefüggésbe, addig a népesség stagnálása is magyarázható ezzel: A nagy múltú céhes hagyományokkal rendelkező megye a példaként említett településein nem adott teret a nagyiparnak, s ezzel gátolta a települések fejlődését. EMBOURGEOISEMENT IN SOCIETY The embourgeoisement of society can be observed from many points of view. However, the way the middle class imbues society and the economy is hard to present in an exhibition. So there are only a few exhibits to signal the process. The expansion of the intelligentsia is exemplified by the big increase in the legal profession, who are represented by the county-court ballot box, made of turned wood in the last century. The opposite extreme, or perhaps one should say the antecedent of this is the pillory carved at the time of the revolution, which is reminiscent of manorial courts and communal parish law. The first comprehensive survey, taken in the spring of 1848, registered 722 people in Vas County with a professional occupation. The largest concentrations were in Szombathely (64 persons) and Kőszeg (51). (A breakdown of the professionals in the county seat and in Kőszeg, a royal free city, appears in the table taken from a study by György Tilcsik.) The three western districts, Felsoor (Oberwart), Kőszeg and Szombathely, contained 356 professionals. The proportion of this intelligentsia to the population of the county was about half the national average. It is notable that a third of them belonged to the teaching profession, which again was only half the national average. To return to the lawyers, there were 14 practising in Szombathely in 1848 and 18 in 1854. The county's urban population increased extremely rapidly during the period of the Dual Monarchy. This applies especially to the county seat, whose population of 9666 in 1869 had risen to 30,945 by 1910 (including soldiers). There was also a conspicuous increase in the population of Körmend, from 4238 in 1869 to 6970 in 1910. However, looking at the larger communities, it turns out that the development of some of them, such as Nagyszentmihály (Großpetersdorf), Pinkafő (Pinkafeld) and Rohonc (Rechnitz), came to a halt. While rapid population rises were linked with railway construction and the associated new industry and with the spread of commerce, the stagnating population can be ascribed, in these three cases, to the effects of the old craft gilds, which impeded development by keeping out larger-scale industry. The population of the country as a whole reached a turning point in the 1880s. The mor-