dr. Horváth Sándor: A forradalom polgári arca Vas megyében (Szombathely, 1999)

Forradalom és szabadságharc Vas megyében - Horváth Sándor: Vidos József

Forradalom és szabadságharc Vas megyében The Revolution and War of Independence in Vas County 31 élt, majd Brémában lett lelkész. Hiába kért többször amnesztiát, csak betegen, halála előtt térhetett vissza: Bécsben érte a halál 72 évesen. VIDOS JÓZSEF A rendkívüli időszak szavát felismerő és a legmegfelelőbb módon cselekedni képes ember egyik legszebb példája a kemenesaljai középbirtokos nemesi család sarja, Vidos József. 1805-ben született Mihályfán. A soproni evangélikus líceum elvégzése után kikerülő Vidost 1825-ben a megye m ás od aljegyzőjévé nevezték ki. 1838-ban megválasztották a vármegye első alispánjának: ekkor a Rába és a Marcal szabályozása kapcsán ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, aki Vidost nyomban az egyik legnagyobb ellenzékinek tekintette. Az 1841-ben Széchenyi-kezdcményezte Vas-Soproni Szeder-egylet egyik alelnöke Vidos lett. A bécsi udvar tanácsosi ajánlatát nem fogadta el, s bejelentette a közéletből való visszavonulását. Mégis — bizonyára főleg Széchenyi hatására — visszatért a közéletbe: az 1847/48. évi országgyűlés vasi követe lett Szabó Miklós mellett. Ugyan a konzervatívokhoz tartozónak vélték, 1847. novemberében váratlanul mégis Kossuth indítványa mellett nyilatkozott. 1848. februárjától rendszercsen részt vesz az ellenzéki tanácskozásokon. Egyike azoknak, akik március 15-én az uralkodóhoz Bécsbe viszik a polgári átalakulás szempontjából kulcsfontosságú feliratot. A deputáció során megbetegedő, s hirtelen elhalálozó követtársa, Szabó Miklós helyett ő lett a kerületi jegyző. így neki jutott az a történelmi feladat, hogy felolvassa a 31 cikkelyből álló törvényjavaslatot, amelyet V. Ferdinánd április 11-én szentesített, s így megalapozódott a polgári Magyarország. Vidos a népképviseleti vitában — a korlátozással szemben — minden értelmiségi aktív választójoga mellett érvelt: indítványa szerint módosították a törvényjavaslatot. 1848. júniusában a horvát támadás elhárítására szervezett nemzetőrség Vas megyei főparancsnoka lett: alig 3 hét alatt sikerült kiállítania a 3 ezer főnyi vasi nemzetőrsereget. Szeptemberben a népfelkelés megszervezésével bízták meg. Október 4-én lemondott nemzetőr-parancsnoki megbízatásáról, s hamarosan a kormánybiztosi teendők alól is felmentését kérte. De az OHB nyomatékos kérésére továbbra is hivatalban maradt. Emiatt 1849. januárjától az elfogatóparancs miatt bujkálni kényszerült. A Vidos József (11/122) Portrait of József Vidos course at the Evangelical Lyceum in Sopron, Vidos was appointed a second deputy recorder of the county in 1825. In 1838, he was elected first deputy sheriff of the county. Working on the regulation of the Rába and Marcal rivers, he became acquainted at this time with Count István Széchenyi, whom Vidos immediately saw as one of the greatest opposition figures. In 1841, Vidos became one of the deputy chairmen of the Vas-Sopron Mulberry Society, which Széchenyi had initiated. He turned down an offer from Vienna of a counsellor's position and announced he was retiring from public life. However, he returned after a time, probably under Széchenyi's influence, he and Miklós Szabó becoming the deputies for Vas County in the Diet of 18478. He was thought of as a conservative, but in November 1847 he unexpectedly spoke out in favour of Kossuth's proposals. He regularly took part in meetings of the opposition from February 1848 onwards. On March 15, he was a member of the deputation that took to the monarch in Vienna the address that was so crucial to the bourgeois transformation. During the visit, his fellow deputy Szabó suddenly fell ill and died, so that Vidos became the socalled district recorder in Szabó's place. That gave him the historic task of reading out the bill, with 31 articles, to which Ferdinand V gave his assent on April 11, so laying the foundations of a bourgeois Hungary. In the debate on popular representation, Vidos argued against restrictions and for active suffrage for all professionals, and the bill was amended accordingly. In June 1848, Vidos was placed in command of the Vas County national guard being raised to ward off the Croatian attack. He managed to mobilize a force of 3000 men in hardly more than three weeks. In September he was charged with organizing the general levy. On October 4, he resigned from his command of the national guard, and he soon asked to be relieved of his duties as a government commissioner as well.