dr. Horváth Sándor: A forradalom polgári arca Vas megyében (Szombathely, 1999)
Forradalom és szabadságharc Vas megyében - Révész József: Batthyány Lajos
Forradalom és szabadságharc Vas megyében The Revolution and War of Independence in Vas County a polgárosodás útjára, mely virágkorát a nosztalgiával emlegetett „boldog békeidőkben" élte. BATTHÁNY LAJOS „...Kossuth mostani eljárását nem hagyhatom jóvá, attól tartok, hogy az ország végromlása eleibe megyünk, pedig gyorsabban, mint gondoljuk, ha ellene nem evedzünk, azért egy mérsékelt pártot akarok alakítani, véleményemet kimondani. Lehet, hogy ez Pesten nem fog tetszeni, lehet, hogy árulónak is fognak hinni..." mondta feleségének 1848. december 6-án Batthány Lajos, mielőtt az országgyűlésre indult. Ekkor már visszaadta miniszterelnöki megbízatását. Batthány ragaszkodott az ország függetlenségéhez, de félve attól, hogy hazánk az erősebb birodalommal nem fog tudni megbirkózni, a megegyezést kereste. Batthánytól — aki a reformkori országgyűléseken a főrendi ellenzék vezéralakja volt - az udvar még Kossuthnál is jobban tartott. Igaz, Batthány és Kossuth kapcsolata sem volt felhőtlen, de nyílt szakításra kettejük között nem került sor. Milyen is volt valójában Batthyány Lajos? Nem volt elmélyült, gondolkodó alkat. Az 1840-cs évek ellenzéki mozgalmának nem adott határozott politikai irányvonalat, de megértette és egységesítette az ellenzék egyes szárnyainak sokszor eltérő nézeteit. Nem voltak illúziói, reálpolitikát folytatott. Mindent megtett - a szorosan vett törvényességen is túllépve — hogy az ország önvédelmét biztosítsa. Nem habozott fegyvert fogni Jellacic ellen, csak akkor lépett hátrább a képviselők közé, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a dinasztia ellenében kell a vívmányokat megvédeni. De ezt a vívmányokat védő politikát éppúgy elfogadta, mint például Deák Ferenc. Született pártvezér volt. Az iratok és visszaemlékezések szerint határozott fellépésű, magabiztos, arisztokratikus férfi, aki sohasem pályázott a népszerűségre, de céltudatosan tudott küzdeni elhatározásaiért. Már az 1843-44es diéta idején is úgy emlegették, mint az ország első lehetséges alkotmányos miniszterelnökét. Batthány 1848. március 17-én el is vállalta a miniszterelnöki posztot. Másfél év múlva, 1849. október 6-án a pesti Újépületben, a mai Báthory utcában kivégezték. Ezen a helyen most örökmécses áll. Batthány Lajos gróf nemcsak vértanúsága miatt egyike a legtragikusabb sorsú államférfiainknak. Bár ő volt az első felelős magyar kor29 Surviving documents and memoirs show him to have been a decisive, confident, aristocratic character, who never sought popularity, but worked purposefully to apply his decisions. He was already being mentioned at the Diet of 18434 as a possible first constitutional prime minister of the country. Eventually, Batthyány accepted the post on March 17, 1848. Eighteen months later, on October 6, 1849, he was executed in the New Building in Báthory utca, Pest, where a perpetual lamp still burns in his honour. Count Lajos Batthyány is not just a tragic figure because he was martyred. Though he became Hungary's first prime minister responsible to the legislature, posterity has given him less credit as a statesman than he deserves. There is only one statue of him alone in the whole country, in the park of the Batthyány Château at Ikervár, Vas County. ÁGOSTON (GOTTLIEB AUGUST) WIMMER Ágoston Wimmer, one of the great Hungarian philanthropists of the 19th century, was born in 1791, to a manor farm hand from Upper Austria and a girl from Regensburg. He became an Evangelical (Lutheran) minister at Eelsolövő (Oberschützen) in 1818. The young clergyman considered it important to ensure a high standard of education. After an interval, he returned to the same parish in 1835 and began pursuing farreaching reform activities. Through his geographical work, Wimmer became a correspondent of Alexander von Humboldt. Apart from writing Wimmer Ágoston (11/127) Photograph of Ágoston Wimmer