Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)
Szenczy Imre tanulmányai - Fehér fagyöngy, és európai gyimbor
quod dryos hyphear vocant ... Adiiciunt discrimen, visco in his, quae folia amittant, et ipsi decidere: contra inhaerere nato in aetema fronde."75 Itt a’ kettő' összezavarása nyilvános, mert a’ loranthus, melly Olaszországban bőven terem, télen elhullatja leveleit; de igen helyesen szól legelői a' viscum albumról; mert Sibthorp76 szerint ez ma is bőven terem Görögországban abies pectinata és larix fákon. Ezek szerint Plinius' háromféle viscumai közül kettő t. i. melly Görögországban fenyőfákon, 's 2-or melly mindig zölden egyéb fákon Olaszországban terem, a’ mostani fehér fagyöngy (viscum album Lin); a’ harmadik pedig, melly leveleit elhullatja, a’ mostani európai gyimbor (loranthus europaeus Lin). Ezeket előre bocsátva lássuk: fagyöngy vagy gyimbor volt-e a' druidák’ vis- cuma. Kik a' gyimbor mellett nyilatkoznak, Pliniust hozzák föl, kinek imezek szavai: „Nihil hahent Druidáé visco et arbore, in qua gignatur, (si mode sit robur) sacratius."77 Szerintök tehát mivel tölgyfákon gyimbor terem, azért a' druidáktól használt 's oily nagyra becsült viscum nem fagyöngy, hanem gyimbor. Erre az a' felelet: hogy mindazon országokban, hol hajdan druidák tartóz- kodának, u. m. Angol, Franczia, 's későbben éjszaki Németországban, európai gyimbor teljességgel nem terem, 's igy az a’ druidák’ viscuma nem lehet.78 Azt mondják továbbá: De ha a’ fagyöngy olly közönséges, és egész Európában elterjedt: mikép történhetett az, hogy midőn e nem ritkaságot a’ druidák megsejdíték, annak levevéséhez olly ünnepélyes szertartásokkal járultak? holott Plinus is azt mondja: „Est autem id ramm inventu, et repertum magna religione petitur?”79 Fel. Plinius jól beszél, 's épen úgy van a' dolog ma is, mint akkor t. i. a' fagyöngy, mint Schlechtendal,80 Gaudin,81 De Candolle,82 Sadler 's mások bizonyítják, tölgyfákon is terem, de szerfölött ritkán; 's épen e' ritkaságnak köszön- heté egy részét temérdek becsének; mért azt? mert talán épen e' fákból szítt 's magáévá alakított nedvnek volt meg azon gyógyereje, melly a' más fákon termettekben hiányzott. Úgy tartják ugyan rendszerint, hogy a’ vad fába oltott nemes csemete csupán a' maga tulajdonait fejti ki, 's az alaptörzsökből nem kölcsönöz izt (miről azonban finom Ízlésű gyümölcstenyésztők bátorkodnak kételkedni); de azért ez az élődi növényekben máskép lehet: 's valóban a' fonal fünyüg (cuscuta europaea)85 más szaggal 's Ízzel bir, miként a’ kakukfü, üröm. vagy egyéb növényre kapaszkodik; s a' fagyöngynek a’ körtvélyfáról vettnek, semmi ize sincs, 's a’ kénsavanyolvadék’84 színét nem változtatja meg: a’ tölgyfáról vettnek pedig összehúzó ize van, 's a' vasvitriololvadékot (Auflösung des Eisenvitriols)85 először barnára, azután feketére festi. Csak ez is figyelmet gerjeszthet, 's megczáfolhatja azok' véleményét, kik csupán azért gondolják a' fa■ 86
