Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)
Az emlékülés előadásai - Balogh Lajos: Szenczy Imre Szombathelyen őrzött herbáriuma
és a természetes flórából származó növényanyagát tárgyalta. Egy általa leírt növényfajt Szenczy mentájának (Mentha Szenczyana Borb.) nevezett el, megjegyezve, hogy „boldogult Szenczy Imre praemontrei prépost és egykor jeles tudósunk örök emlékére szentelem."20 E növénynek az 1920-as évekből, Vargha Andortól származó tusrajza a szombathelyi Premontrei Gimnázium jóvoltából a jelen kiállításon is látható. 1898-ban Csigaházy Ernő közölte a főgimnázium természetrajzi szertárában lévő gyűjtemény génuszainak elősorolását.21 A hatalmas fajgazdagságra jellemző, hogy csak a veronika (Veronica) nemzetségből 65, míg pl. a zsályából (Salvia) 45 fajt tartalmaz! (A spontán flórában ugyanezen génuszok mai hazai fajszáma 31 illetve 7.) Nagyon sok az egzotikus növény. A gyűjtemény jelentőségét 1925-ben méltató Gáyer Gyula által kiemelt példák22 közül a muskátli (Pelargonium) nemzetség igen nagy fajszámú meglétére valószínűleg a bécsi császári Udvari Növénytár (Botanisches Hof-Cabinet) első kurátora, az „alsó-ausztriai növénytájkép-rajzoló" Leopold Trattinick (1764- 1849) által 1825 és 1843 között írt hatkötetes Pelargonium-monográfia is serkentőleg hatott. Trattinick - akinek nevét az általa bevezetett, gombákat ábrázoló viaszmodellek is őrzik - az osztrák császárság flórájáról és ehető gombáiról is írt monográfiákat.23 Ez utóbbiba nyújtott betekintést Szenczy a Tudománytár lapjain.24 Trattinick magyar kapcsolatait illetően érdemes itt megjegyezni, hogy ő ismertségben volt a kor legismertebb magyar botanikusával, Kitaibel Pállal is. Kevesek által ismert tény, hogy a Kitaibel által Her- kulesfürdőn felfedezett Isatis praecox faj első ábrázolása éppen Trattinick egyik ábrás könyvében (Archiv der Gewächskunde. Wien. 1812. I. tab. 68- 68a.) jelent meg. - (Priszter Sz.) Az itt kiállított 37 herbáriumi lap között látható például a kismartoni hercegi park üvegházából kapott - a virágboltjainkban csak az utóbbi időkben, szárított virágként felbukkant próteafélék családjába tartozó -, Ausztráliában honos Dryandra /ormosa, vagy a Hakea ceratophylla. Az eredetileg valószínűleg közel hatezer fajt számláló herbáriumra Gáyer Gyula 1922-ben, Budapesten tartott előadása irányította igazán a tudományos világ figyelmét. Ő elsősorban a hazánk növényföldrajzának ismerete szempontjából értékes gyűjteményi résszel foglakozott, gondoljunk csak a Vindornyai-láp növényvilágának a botanikusokat a századelőtől napjainkig foglalkoztató, izgalmas problémájára.25 Később, 1926-ban Pauer (Pákay) Arnold szombat- helyi premontrei tanár az európai kerti kultúra elemzésével párhuzamosan a Szenczy-herbárium kertművészeti szempontból fontos anyagát is feldolgoz36
