Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)
Az emlékülés előadásai - Szabó István: Szenczy Imre keszthelyi botanikai munkássága
dr. Szabó István Szenczy Imre keszthelyi botanikai munkássága Ahogyan a teológia és a klasszika-filológia története nyilvántartja Szenczy Imrét műkedvelő botanikusként, úgy a magyar botanika története is fontosnak tartja őt bemutatni a szombathelyi és a keszthelyi premontrei gimnáziumok igazgatójaként, a római klasszikusok jeles művelőjeként. Szenczy 1821-ben került Keszthelyre, és 1828-ig működött ott, abban az időszakban, amikor a Festetics György által felizzított művészeti és tudományos élet fia, László alatt még tovább ragyogott. Annak ellenére, hogy a Georgikon nyilvános vizsgáihoz kapcsolódó Helikon ünnepségek György gróf halálával megszakadtak, László adakozott az apja hatására alapított, magyar katonatiszteket képező Ludovika, és az unokatestvére, Széchenyi István kezdeményezésére létrejött Tudós Társaság javára. Jó példával járt elöl Somogybán közkönyvtár alapításában, sőt ő faragtatta és szállíttatta Füredre - a kortárs Eötvös Károly szerint a színművészet első szentegyháza, melyben más, mint magyar szó, nem hangzott soha - az első magyar nemzeti színház homlokzatát és a Kerek-templom bejáratát díszítő hatalmas, keszthelyi homokkőből faragott, jón oszlopokat. (Az elődök, Kristóf és Pál által a 18. század elejétől Keszthelyre letelepített kisiparosok és utódaik mesterműveiben a mai napig gyönyörködhetünk. Például a vallási művészet emlékei a keszthelyi kőfaragó műhelyekben készültek, elsősorban a zalai, somogyi, esetenként a vasi tájegységre jellemző kőkeresztek, síremlékek és kápolnákat díszítő elemek.) Keszthely 1800 körül nyolc iskolával rendelkezett. Ezek: az elemi, a polgári iskola, a Festetics György által 1800-ban létesített, és a volt ferences kolostorban elhelyezett zeneiskola és rajziskola, az 1772-ben Festetics Pál által alapított és György jóvoltából 1792-ben nemesi konviktussal bővített gimnázium, a tanítóképző, és a nyolc, szinte önálló iskolának tekinthető szakosztályra tagolódó Georgikon. A Georgikon (alapította Festetics György 1797-ben) a magyar felvilágosodás és a reformkor határán a tudományos gazdatisztképzés úttörője és számos nyugati mezőgazdasági intézet mintaképe volt. A biológiai kutatás és a mező- gazdaság fejlődése a 18. század második felében és a 19. század elején hazánk20
