Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Szenczy Imre tanulmányai - Növényvándorlás

rettentő szaporaságával tér miatt egyéb hasznos növényekkel, és bizton mondhatni, túlnyomóságot nyerni felettük. Mert annak megmutatására, hogy némely növények, ha egyszer valahol megfogamzhattak, kiszorítják helyeikből az előbbi földbirtokosokat, nem szükséges fűvészi tekintetben tudja mi terjedelmes vidékeket kikutatni; arra minden falu nyújt elégséges és szembetűnő példákat. Ugyanis ki nem látja; hogy konkoly,16 pipacs, repcze,17 ménta, papsajt,18 peszércze,19 ászát, bogács,20 lósóska,21 varádics,22 bürök,23 kutyalaboda,24 maglapéi,25 perje, iglicze,26 szamár-tövis,27 csalán, földibodza, ördögborda28 stb. stb. mintegy küzdenek egymással a helyért, míg egyedül győztesek nem lesznek. És ilyen az említettem hívatlan vendég is. Azonban az előbb elszámláltak ámbár néha sikertelenítik a földmíves verítékes munkáját, mégis töbnyire hasznuk is csak van; de az iszonyú töviseivel merevező csimpaj elékteleníti, és keservesen elnyomorítja és használhatatlanokká teszi a vetéseket, legelőket s réteket, a juhoknak pedig különösen s felette ártalmas.

Ez okoknál fogva - úgy hallám - vagy húsz év előtt a hatóságok felsőbb helyről figyelmesekké tétettek e csimpaj és két hajka29 ártalmaira. Akkoriban tőlem, ki Keszthelyen laktam, e növényből ismerés végett Vasmegyébe példányokat kívánt valaki. Küldöttem is neki az árvalány30 és kunkorgó hajkából31 (Stipa pennata et capillata L), mint melyek Keszthely soványabb magasain bőven teremnek, szárított példányokat: de a csimpajról megjegyeztem, hogy az e vidéken - hála Isten - nincs, s e felföldre nem is fog eljőni soha. És íme, két évvel ezelőtt nagy csudálkozásomra Keszthelyen az útfélen egy erős terebélyes bokrot pillantottam meg belőle; Görbőtől Erényéig (szalamegyei helységek) pedig két felől akkor már az utat szegélyezte.«) Sopronmegyében tavai Csornán leltem legelőször az út mellett egy erős bokrot, kísérletül meghagytam azt: vajon fentartja-e magát? s most már mondhatom, hogy a múlt hideg száraz tél e fajzatot ki nem ölte; mert elhullott magvai kikeltek s tenyésztek. Az idén Szerdahelyről is kaptam példányt. Itt már sok találtatik; természetesen, mert disznó-állás van. Most e gyűlésre jöttömkor több helyütt magam láttam az út mellett nagy csoportokat. T. Kovács Gyula tudortól pedig hallottam, hogy Bécsig terjedt már. Valószínűleg tovább is fog az terjedni, ha irtókezek terjedésének gátot nem vetnek; mit most, mivel az még igen el nem szaporodott, és szerencsére csak egy-nyári növény, eszközölni nem volna nehéz. Útasítsuk e gazt visg) Legújabban vett tudósítások szerint azóta Szálában már nagyon elterjedt. A kassa eperjesi nagygyűlés munkálatainak 199- és 200-dik lapjain pedig e napokban sajnosán olvastam: hogy Debreczen vidékén, Mohács körül s egyebütt már annyira elterjedt, hogy sok holdnyi legelő általa haszonvehetlenné lett.

101