Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az otthon népművészete (lakáskultúra, bútorzat)

A korabeli ácsolt bútorok közül ki kell emelnünk a falipol­cokat, faliszekrényeket. Ezeket a füstösház falára nemigen akaszt­hatták, hiszen a füst vastagon belepte volna, a lakókamrákban azonban valószínűleg használták a mívesen kidolgozott bútor­darabokat. Egyik kiemelkedő példányuk a 120. képen látható, bükkfából készült egyajtós faliszekrényke. Fa csapokon forduló, ajtaján hornyolóhegyű körzővel húzott rozettadíszítés látható. A korabeli bölcsők is többnyire ácsolt technikával készültek. A piciny bútordarabot két székre állítva helyezték a gyermekágyas asszony ágya mellé. A füstösházak és lakókamrák berendezéséhez tartoztak a ruha­tartó rudak is. „Durungon lógó ruhák"-ról írtak egy 1786-ban ké­szült barkóci vagyonjegyzékben. Ezeket a rudakat kötelekre vagy faragott, átfúrt deszkalapokon áthúzva függesztették az ágyak fö­lé, és a nap mint nap használatos ruhákat dobták rájuk. A helyiségből nem hiányoztak a különféle edénytartó polcok sem. Legegyszerűbb formájuk a földbe vert lábakon álló tákol­mány volt, de készültek hasított deszkákból, lécekből is. Edé­nyekkel rakták meg a kemence tetejét is, de az ágyak, a padok alá is tettek kosarakat, korsókat. A füstösházak világítására 3. foklát használták. Maga a foklatartó ezekben a régi időkben természetes ágakból készült állvány volt. Az ág villái közé hosszú vékony fenyőfa hasítékot helyeztek, amelynek gyantás fája hosszan égett. Igényesebb változatukba kovácsoltvas csipeszt szúrtak bele, ebbe helyezték a foklafát. Igen becses tárgyak voltak ezek, hiszen néhol még a hagyatéki jegyzékekbe is felvették. RempehoUóson, Fürlincen (Kismáriaha­vas) 1798-ban egyaránt „vass fokla tartó"-ról írnak. A füstösházak a nyugati határszél délnyugati sávjában már a XIX. század elején is csak elvétve fordultak elő, szinte csak mu­tatóban léteztek. Már az l600-as évek elejéről egyre több forrás tanúskodik arról, hogy vidékünkön a kályhás-szobás lakóházak a falusi építkezésben is egyre inkább tért hódítottak. A szobák mel­lett azonban továbbra is megmaradtak a füstöskonyhák. A kora­beli vagyonleltárak sorra megemlékeznek a füstöskonyhákról. Fontos szerepük még századokon át megmaradt és még száza­dunkban sem számított kivételnek, hiszen az 1950-es években számos füstöskonyhás lakóház létezett még itt Vas megyében is. A füstöskonyhák füsttelenítése azonban már az 1700-as évek ele­jén fokozatosan megindult. A XVIII. századi összeírásokban már a szabadkéményes kony­hák is megjelennek. A „kű kéményes konyha", „konyha kű ké­ményre és boltra", a „boltos konyha" egyaránt a konyhák vi­szonylagos füsttelenítésére utalnak. Egy 1753-ból származó rumi jegyzék pedig az úgynevezett pitvaros lakóház egyidejű meglétét is igazolja. Itt az „Első szoba mellett a folyosón menvén vagyon a konyha fele, úgymint a kémény állása boltra fele pedigh haso­gatott fábúl való padlásra. Ezen konyhában vagyon a folyosó fe­lé egy ablak kereszt vasakra." Vas megye nyugati sávjában a vend és a németek lakta úgynevezett hienc területeken a konyhák füst­120. Ácsolt technikával készült egyajtós falitéka, ajtaján rozetta díszítéssel. Bajánsenyei gyűjtés. SZNM 85.34.1 83

Next

/
Thumbnails
Contents