Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az épített környezet (település és építkezés)

6l, Faragott oromgerendák nézeti rajza és metszete. Tóth János nyomán Szentgotthárd környéki falvakban lehetett még századunk első évtizedeiben megtalálni. Nagyobb hagyományuk van a deszkával lezárt oromzatoknak. Ezek a megye egész területén széles körben ismertek és szinte napjainkig megtalálhatóak. A puhafa deszkákat függőlegesen állították az oromgerenda keretbe. A deszkák hosszanti széleit rendszerint fűrészelt technikával díszítették. A deszkaszélekre a minta egyik-egyik felét faragták ki. Két egymás mellé illesztett deszka faragott széle azután együttesen adta ki a díszítőmotívumot: orsó alakú kiképzéseket, szíveket, kelyheket, kereszteket. Néhol zsaluval ellátott szellőzőablakocskákat, kerek szellőzőlikakat vagy áttört virágokat vágtak a deszkába. Másutt a deszkaszéleket fehérre festették, a deszkamezőket is színezték, és így négyzetes mezőkkel tagolt díszített felületet alakítottak ki. A faragott és festett házoromzatok egyik igen korai és valójában páratlannak mondható példánya a már említett kondorfai lakóházon látható, ami jelenleg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban áll. A pikkelyesen díszített oromgerenda keretet szabályosan ívelt mintázatú fűrészelt deszkasor zárja. A keret alsó részén egymás fölött két gerenda is húzódik, amelyeket egy szintén karéjosan mintázott szegőléc zár le. A szegőlécen a következő felirat olvasható: „DICSÉRJÉK A JÉZUS NEVÉT MINDEN NÉPEK ÉS NEMZETSÉGEK A JÓ ISTEN SEGÍTETT KOVÁCS GYÖRGY ÉPÍTETTE AZ 1826 dik AUGUSZTUSBAN." A változatos motívumokkal festett faoromzatok azonban csak a XIX. század második felében készültek, és árasztották el a vasi Hegyhát falvait. Hasonló szépségű festett oromzatok ékítették a közeli Göcsej és a távoli Hetes csonkakontyos házait is. 48