Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Összegezés

ÖSSZEGEZÉS Végére érve áttekintésünknek, nem kerülhetők meg a kérdések: tudunk-e többet Vas megye népi kultúrájáról; feltárultak-e a történeti-táji tagolódásnak új területi megoszlásai; megállapíthatók-e eddig egyáltalán nem, vagy kevéssé ismert jelenségek, folyamatok; fény derült-e a népi műveltség kiterjedésének, kapcsolatrendszereinek olyan összefüggéseire, melyek más megvilágításba helyezik Vas megye, s a nyugat-dunántúli térség népmiïvészetéről korábban alkotott véleményünket? Meggyózó'désünk, hogy igen, s ezen összefoglaló fejezetben megkíséreljük néhány példán keresztül igazolni állításunkat. Azt talán aligha kell bizonygatnunk, hogy szinte minden egyes fejezetben nemcsak az eddigi adatok feldolgozására került sor, hanem új források, eddig ismeretlen tárgyi és más jellegű emlékanyag feltárása és tárgyalása is szolgálta ismereteink gyarapodását. így pl. a legkülönbözőbb alkalmak során s más-más céllal felvett tárgyleltárak, a céhes mesterségek és a céhen kívüli kézművesség minden eddiginél alaposabb számbavétele, az árszabások és árbecslések tárgyakat megelevenítő és minősítő adatainak figyelembevétele, köz- és magángyűjtemények elsőként közreadott műtárgyai, archívumok és adattárak tárgykultúrára vonatkozó feljegyzéseinek, kéziratainak felhasználása. Mindezek; az egyes fejezetekben ugyan eltérő módon és arányban, de mennyiségileg mindenképpen növelték adatainkat Vas megye népi kultúrájáról. S természetesen nemcsak mennyiségileg, hanem részben összességükben, részben az egyes források jellegéből eredően, minőségileg is új ismeretekre tehettünk szert. Kötetünkben máig nem látott bőséggel és gazdagsággal mutathattuk be Vas megye népi műveltségének népművészeti, esztétikai szempontból megkülönböztetett figyelmet érdemlő műtárgyanyagát. Példaként - anélkül, hogy ismétlésekbe bocsátkoznánk - felidézzük azt a remélhetően szakkutatásunk számára is jelentős emlékanyagot, mely a népi írásbeliség, és a népi, illetve népies ábrázoló művészeti tevékenység XVII-XVIII. századi meglétét és több irányba mutató, lehetséges kapcsolatrendszerét tárta fel az emberélet fordulói kapcsán. Nem hallgathatjuk el ugyanekkor, hogy bizonyos területeken, mint pl. a népi hangszerek terén emlékanyagunk és ismereteink - legalábbis jelenleg és Vas megyére vonatkozóan - a reméltnél, s ismerve a népdal és néptánc/népzene gazdagságát (BARSI 1987, BÉKEFI 1976, HALMOS-LÁNYI-PESOVÁR 1988), szerényebbek a föltételezettnél és a szakmailag szükségesnél. 673. Az írásbeliség és a grafikai ábrázolás emléke 1846-ból. Hosszúpereszteg. SNA 132 355