Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)
Szelestey László: Faragó emberek, pásztorművészet
A Kardos névhez köthető tárgyak: 610. Mángorló. 1820-as évek második fele. Lelőhelye nem ismert. SM 59-55.1. 611. Mángorló. 1820-as évek második fele. Lelőhelye nem ismert. SM 59.30.1. 612. Mángorló. 1820-as évek második fele. Lispeszentadorján, Zala megye. Magángyűjtemény Egy ismert század eleji könyvsorozat ide vágó kötete Kardos Péfór munkáinak tulajdonít két ilyen darabot is (MALONYAY 1911: 283). Egy Kardos Nani nevét őrző, valamint egy K. P. monogramos, azonos stflusban vésett tárgy ezt látszana erősíteni, ha nem lenne olyan szembetűnő az emlékanyag többszólamúsága. Valószínijbb, hogy egy kisebb, egymással szorosabb kapcsolatot tartó, amolyan faragóműhelyként működő kör tagjai, netán családi kötelékbe tartozó alkotók ezeknek a mángorlóknak a tényleges készítői. Sajnos a korabeli dokumentumok hiányos volta egyelőre nem teszi lehetővé a faragók pontos kilétének a meghatározását. Úgy tűnik azonban, hogy a templomos mángorlók, a sajátos megfogalmazású kompozíciók forrásvidéke feltárult. Hosszúperesztegen (ahol egyébként napjainkban is sok Kardos nevű család él), pontosabban a község szólóliegyén ma is őriznek néhány olyan monumentális megfogalmazású, minden bizonnyal még a XVIII. századból megőrződött festett és faragott famunkát, amik eredetileg borpincék tartóoszlopaiként funkcionáltak. Feltehetően erről a Vas megyei településről elszármazó, Zalában megtelepedő család raboskodó tagjai készítették a templomos mángorlókat. Munkálkodásukkal a zalaegerszegi fegyházban alakult újabb kör faragóira is jelentős hatást gyakoroltak, mint ezt az emlékanyag, a két tárgysorozat összevetése is bizonyítja. Ennek az újabb múlielynek a vezéralakja gyaníthatóan az a Kiss Miklós nevű kanász, aki Somogy és Zala megye déli területein szolgált, majd ké317