Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)
Horváth Sándor: Népszokások, vallásos élet
543. Mángorló kereszttel, illetve Kálváriával. Szombathely. SM 59.52.1 utalni, melyekből sok századunkig, sőt napjainkig él - legalább a népi, paraliturgikus gyakorlatban. S ha már az eló^bbiekben szóltunk a kereszt jeléről, akkor itt most utalunk arra, hogy a parasztember keresztet vetett, ha útra kelt, keresztet vetett, ha munkához látott (vetés, kenyérsütés stb.). így kerülhetett kereszt az 1823-as mángorló rozettái közé; ezt erősíti meg az ugyanott látható Jézus-monogram (IHS) is. Ha egy egyszerűbb díszítésű mángorló keresztjére pillantunk, kitűnik, hogy egy dombon (félkörön) áll. Vagyis ez már nem egyszerűen kereszt, hanem Kálváriaábrázolás. Az „1871"-es datálású mángorlón aztán teljesen egyértelmű a Kálvária-ábrázolás, hisz egy nagyobb kereszt mellett két kisebb áll: Krisztus és a két lator keresztje. Ha a kereszt egy szív tetején látható, akkor az Jézus Szíve jelképe. A kései középkortól, elsősorban a misztikusok (Alacoque Margit stb.) révén hihetetlen gyorsasággal terjedt a Jézus Szívekultusz. Ilyet láthatunk egy domború faragású ostornyélen. A szívből kinövő virágtő, valamint e szakrális szimbólum kombinációját találhatjuk egy másik mángorlón. Ha kezünkbe vesszük Hajnal Mátyás Szíves Könyvecskéjét, mely 1629-ben látott napvilágot, akkor Jézus Szíve más motívumokkal, és egyes jelenetekkel kombinált ábrázolásainak sorával találkozhatunk: tehát ez a viszonyulás nem előzmény nélküli [HAJNAL 1629 (1992)]. A már felidézett kálváriás mángorlónk lapjának két végén a szívbe beleírták a keresztet, hogy ezzel a kereteléssel lezárják a kompozíciót, illetőleg, nyitva hagyják annak lehetőségét, hogy a két lator keresztjére is utaljon e motívum. Egy szívbe rajzolt Mária-monogrammal, a Szűzanya szívét ábrázolták egy 1834-es mángorlón. A kehelymotívum is szorosan kapcsolódik a Megváltáshoz. (A szentmisében Krisztus vére „van" az átváltoztatás szavai után a miséző pap kelyhében.) De középkori gyökerű archaikus imádságokban, valamint a XVIII-XIX. századi sokszorosított vallási vonatkozású grafikákon is megjelenik a kehely, amint abba a kereszten függő Krisztus vérét belegyujti az angyal (vö.: például: SZILÁRDFY 1995.: 164., 166., 170. ábráját!). Kehely-motívumot láthatunk egy mángorlón szívből kinövő virág tövében, egy borotvatok reteszén, és talán inkább kehelynek nevezhetjük a „HORVÁTJULI" feliratú emberalakos mángorló ábráját is, semmint monstranciának. A „Boski Ferentz" feliratú, 1822-es borotvatokon a kehely mellett monstranciát is láthatunk. Két másik Oltáriszentség-ábrázolásnál - tükrösön - a monstrancia mellett egyszer virág, egyszer pedig egy pár gyertya is van. Monstranciát láthatunk többek között még a nagyon szépen kidolgozott, spanyolozott tükrös doboz ajtaján. (Lásd: Szelestey László kötetbéli tanulmányát!) Az utóbbi példáknál már azt is mondhatnánk, hogy egyszerű oltárábrázolást láthatunk. Összetettebb ábrázolásmóddal jelenik meg az oltár egy mángorlón és egy tükrösön. Az elóljbi mángorlón oltárnak mondott motívum másrészt templomnak is nevezhető, hiszen a pipázó huszáralak mögött lét282
