Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

P. Hajmási Erika: Kályhacsempék Vas megyéből

Paulovics István és Kádár Zoltán ásatásából került elő (KÁDÁR 1953). Megkíséreltük a kályha rekonstrukcióját a töredékek alapján. A kályha mázatlan csempékből áll, alsó része négyzetes hasáb, melyet szürkére égetett négyzetes előlapú csempék alkotnak. Felső része henger alakú, melyet vörösre égetett dongáshátú csempékből raktak össze. Koronázó oromcsempéi szürkére égetettek, áttörtek és mérművesek. A kályha érdekessége a rendkívül aprólékos kivitel, a préselés után utólagosan az arcok, ruhák, szemöldök, szem, szakáll részletes, egészen aprólékos megmunkálása, az arcok egyénítettsége, a hatalmi jelvények hitelessége. Továbbá a kályha mázatlan volta, melynek különleges színhatása, hogy az alsó hasáb szürke, a felső henger vörös, a koronázó párkánycsempék színe ismét szürke. Jóval egyszeríibb kivitelű lehetett a Szombathely Főterén, vélhetően 1440-ben elpusztult ház kályhája, mely dongás hátú, áttört mérműves csempékből volt felépítve. Alkotó sorai között voltak teljesen díszítetlenek és áttörtek, melyek három változatba voltak sorolhatóak, melyből kettőt sikerült rekonstruálnunk a töredékek alapján. Végül szintén e századból bemutatunk az egykori Vasvárról útfelbontás alkalmából talált kályhaszemet. A reneszánsz korszak csempéi között találunk egyszerűbb, mázatlan, növényi ornamenssel díszítetteket, csakúgy, mint figurálisakat, illetve ezek kombinációját. A szombathelyi JárdányiPaulovics István Romkertben, illetve Püspökkertben talált zöld ólommázas csempék Kőszegen készülhettek (Güns feliratú is van köztük és l670-es évszámos). Ugyanis az 1670 és 1716 között használt kályha csempéit Széchenyi György püspök rendelte meg a szombathelyi várba, amikor is a győri püspökséget Szombathelyre helyezték át (HAJMÁSI 1991: 40). A Szent Mártont ábrázoló kályhacsempe legközelebbi párhuzama a pozsonyi Szent Márton dóm üvegablaka. Kőszegen l656-ban alakult kályhás, azaz Hafner céh. A szentgotthárdi kályhások is a XVII. századtól folyamatosan dolgoztak. (Savaria Múzeum, Néprajzi Osztály: Szentgotthárdi kályhások céhiratai). Vasváron készülhetett az a Habsburg-címeres, zöld mázas 1670 évszámos kályhacsempe, melynek címerpajzsában CF rövidítés olvasható (CF = Castrum Ferreum). Habán fazekasok munkái a fehér ónmázas alapon kobaltkék mázzal festett csempék, továbbá a zöld ólommázas csempék. A habán kályhások igazolhatóan 1620 és 1750 között készítenek kályhacsempéket Vas megye területén. Vas megyei használatú XIX. századi mézeskalács huszárra emlékeztető mázatlan csempére csodálkozhatunk gyűjteményünkben egyszerűen tagolt kerettel, mely kerethez hasonló van egy másik csempén, ahol korinthoszi fejezetes oszlopok között kétfülű váza áll, melyben öt szegfűt húsos levelek választanak el egymástól. 480. Kályhaszem. Lelőhely: Vasvár. SM 83 3 113 E fajtának több példányát kellene minden négyzetes előlapú csempe mellé helyeznünk, hiszen a kályhák testét leginkább ezek a kályhaszemek alkották még akkor is, ha díszített négyzetes előlapú csempével kerülnek elő 481. Gótikus kályha rekonstrukciója. Kiss E. Csaba és a szerző rekonstrukciója Járdányi Paulovics István, Kádár Zoltán vasvári ásatásának csempéiből 249