Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

P. Hajmási Erika: Kályhacsempék Vas megyéből

Katona Imre a következőképpen írja le: „Forrásainkban különféle kemenceelnevezésekkel találkozhatunk: föld kemence, füstös kemence, paraszt füstös kemence, kívülfutö füstös kemence, kályhás füstös kemence, parasztkályhás tüzelő kemence, parasztkályhából rakott belülfutö kemence, parasztkályhás kívülfutö' kemence, paraszt kemence, paraszt kupás kályhás kemence, paraszt lapos kályhás kemence, igen paraszt tapaszos kályhás tüzelő kemence, veres kályhás kemence, fényes kályhákból csinált kemence, zöld mázas kemence, tarka mázas kemence, ó kemence mázas, zöld kemence, zöld kályha, zöld kályhás kemence." (KATONA 1978:24) E típusok közül szinte mindegyik változat előfordulását bizonyítani, illetve valószínűsíteni tudjuk Vas megyéből. Első pillantásra nem könnyű eligazodni a kemencék e változatos felsorolásában: - a „föld" szó égetetlen, vagyis sárkemencét jelent, - a „füstös" jelző a szabad kéményes kemencék típusára utal, - a „kályha" szó a kemencét alkotó kályhaszemet, kályhacsempét jelentette, - a „kupás" kályha, illetve „lapos" kályha a csempék alakjára, de a kályhák formájára is utalhat, - a „paraszt" kályhatípust a zölddel, vagyis a mázassal ellentétben használják, tehát alatta egyszerűt, vagyis mázatlant értettek. Ezekkel a típusokkal nemcsak a XV-XVI. században találkozhattunk, hanem a késól3bi századokban is. Bár a kályhák formái is alakulnak, változnak, a kategóriák azonban többé-kevésbé megmaradnak. „A Nyugat-Dunántúlról ismerünk néhány olyan kályhát, melyek alsó része egy falhoz épített henger, keskenyebb felső része viszont attól független, pártával vagy kupolával záródó egység. Az ilyen kályháknak kerek meszelt lábazatuk van, alsó és felső részük között pedig párkány húzódik... Ugyancsak szórványosan fordul elő a szemeskályhák egy másik, alul-fölül hasáb alakú változata. Tűzszekrénye egyik oldalával a falhoz csatlakozik, valamivel keskenyebb felső része attól független. A kályha tömegét lábazati, középső és felső párkány tagolja, tetejét szögletes kupola vagy lépcsősen elhelyezett takarólapok zárják... Szemeskályháink leggyakrabban alul szögletes, fölül hengeres részekből álltak. Ez tekinthető alapformájuknak. Készítői vállas kályhaként emlegették. Ez a forma a gótikában volt uralkodó és közkedvelt. Szemeskályháinknak tehát nemcsak csempéi, hanem formája is középkori eredetű." (SABJÁN é. n. 29-31) A csepregi zárt edénylelet XIV. század óta bizonyítja, hogy Csepregen készültek szemeskályhák. A XVII. század közepe óta ismert a kőszegi kályháscéh, a jaki fazekascéh működéséről szintén van tudomásunk. Vasváron készített kályhacsempe is a XVTI. századra keltezi egy ottani műhely működését, a szentgotthárdi kályhásdinasztia működésének kezdetét szintén a XVII. századra teszi, a sárvári kályhásmester is zöld kályhát fizet árendába földhasználatért cserébe, mely adatok nem csupán azt jelzik szórványosságukkal, hogy voltak kályhások, hanem azt is, hogy már korábban és többen is dolgozhattak. „A XIX. század végére, a XX. 247