Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

405 406 405. Mézeskalács-ütőfa, lovas trombitás, 1646. Szombathely. Iparművészeti Múzeum 2619. sz. 406. Mézeskalács-ütőfa, magyar nemesi jegyespár szívben. 1769. Sárvár, Iparművészeti Múzeum 2613. sz. gyarországi céh a XVII. században Pozsonyban (ma: Bratislava, Szlovákia) alakult (WEINER 1981). A mézeskalácsütőfa-faragás külön művészeti ággá vák, azonban a Vas megyei példányok mesterei ismeretlenek. Legkorábbi ütőfáink egyike az Iparművészeti Múzeumban őrzött, 1646-ban készült, Szombathelyen gyűjtött „Lovas trombitás". Szintén az Iparművészeti Múzeum tulajdona a Sárvárról származó, 1769-es készítés évszámát viselő „Magyar nemesi jegyespár szívben". Itt a szív keretében gránátalma-, rózsa-és szőlőfürtmotívumok is szerepelnek. A jegyespár férfi tagján levő viseleten a gombkötőik számos míve tanulmányozható. A középkori mintájú háromszögű zászlót tartó lovast formázó mintafát és a Madonna gyermekével-t Pável Ágoston gyűjtötte 1928-ban Szentgotthárdon. A lovas lába alatt vi-^ rágok nőnek, a két makk állal lezárt kompozíció érdekessé teszi a képet. A kígyó céhtárgyakon A legkorábbi ismert céhhez nem köthető ólommázas nagykorsó 1680-ból való, a Savaria Múzeum tulajdona. 1875-ben kapunk először hírt róla a Vas megyei Régészeti Egylet évi jelentésében, az alábbi módon: „Mert már korsókról van szó, hozzákapcsolhatjuk folytatólagosan régibb agyagműveink ismertetését, habár azok nem czéhtárgyak is. Itt van első sorban egy zöldmázas korsó, melyet G. J. 224