Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

szén finoman csipkézett leveles ágaktól körülölelve az 1806-tól újonnan alakult osztrák császárság címere, a kétfejű sas helyezkedik el. Mellén címerpajzsban foglalt SZÍVÍQXGH monogram, alatta 1808-as áttört évszám. A birodalmi címer két oldalán a szimmetrikus szerkesztés elvének megfelelően ág végén ülő, szembenéző madár foglal helyet. A széleken pedig takács sormintához közelálló díszítés: egymással szembeállított, csillag alakban rendezett szívalakok és csillagjelek sora váltakozik. 391. Ostyasütő vas. Egyik lapján griff, másikon kétfejű sas, XIX. század Vas megye. SM 59.1461.1 Az ostyasütő A lakatosok, majd később a kovácsok által készített ostyasütővas két egymással összeillő kerek, vagy szögletes kovácsolt vaslapból áll. A két laphoz egy-egy, harapófogószeruen mozgatható, hosszú vasnyél csatlakozik, melynek segítségével a megzsírozott lapra öntött híg tésztát összenyomják. A vaslapokat belül negatív vésetû díszítményekkel látták el, melyek az ostyán pozitív képben jelentek meg. Hazánkban a Nádasdy-család velikei birtokán egy 1544-ből származó hagyatéki leltárban találkozunk vele, majd a városi polgárság és kézmiXvesség körében találjuk, a XIX. században pedig eljut a falusi nép körébe, ahol széles körben elterjedt. A molnárkalács fogyasztása különféle jeles napok és lakodalmak alkalmából főleg Észak-Magyarországon még ma is dívik (NAGYBÁKAY 1988). Díszítésük kezdetben kizárólag vallási jellegű, húsvéti bárány, IHS-monogram, a kereszt, de családi címerábrázolás, illetve heraldikai állatok is megjelennek rajta birodalmi és országcímerekkel együtt. A Vas megyéből, ismeretlen lelőhelyről származott ostyasütő vasunkon elnépiesedett változatban birodalmi kétfejű sas mellén pajzzsal, másik lapján pedig griff látható. E két heraldikai címerállat együttes ábrázolására is van példa. A magyarországi posztónyíróknak III. Ferdinánd király adományozott címert 1650 körül. Ezen kék mezőben jobbra néző, ágaskodó szárnyas arany griff a sisakdíszen pedig kiterjesztett szárnyú, fekete, kétfejű sas látható. Ez a címer került bele a modori (Módra, Szlovákia), szakolcai (Skalica), pozsonyi, soproni posztónyíró céhek articulusaiba is, de az egyes mesterek is ezt a címert használták (NAGYBÁKAY 1995). I. Ferdinánd óta összekapcsolódott a magyar kettőskeresztesvágásos címer a német-római sas alakjával. A koronás magyar kiscímer a XIX. század első fele óta kedvelt eleme a népi díszítőművészetnek, ahol számtalan tárgyon megjelenik. Faragott kékfestő dúc kevés akad. Klúge Pál körmendi műhelyében használt nyomóformák egyikén virágtő közepén a címer válik fő motívummá. 214