Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

Múzeumban. Érdekes módon a brünni mézeskalácsosok és viaszöntő céh 1681. évi címeres privilégiumlevelében és pecsétjében két griff a vágott pajzs felső mezejében két égő fehér viaszgyertyát tart. Ugyancsak a brünni (ma: Brno, Csehország) vörösrézművesek jelvényei között 1664-ben, a címerben üst, kalapács mellett griffek is láthatók. A legrégebbi, Magyarországról ismert rézműves céhpecsét 1595-ból való, melyen két griff vörösréz kannát tart, fölötte kétfejű sas. Majdnem ugyanilyen a pozsonyiaké is 1699-ből. Az ugyancsak a Pozsonyban (ma: Bratislava, Szlovákia) működő ónművesek hasas, l657-ben készült, kiöntővel ellátott, fedeles ónkannáját is ágaskodó griff tartja; görbe kardot markoló koronás griff szerepel továbbá még a budai és pesti ónművesek kései, 1833- évi céhpecsétjükön is. Lakatosoknál sem ismeretlen ábrázolása. A vasvármegyei pinkafői (Pinkafeld) lakatoscéh egyik pecsétjében, valamint a Nemzeti Múzeumban őrzött több lakatos mesterpecséten találkozhatunk vele (NAGYBÁKAY 1995). 387. A pinkafői (Pinkafeld) lakatosok pecsétnyomója. Középütt keresztbefektetett babér és pálmaág között kulcsot tartó, ágaskodó oroszlán. LFM 55.1041.1 Mesterremekek A céhkataszter adatai szerint az országban mindössze 47 darab remekrajz maradt fenn. Ezen felül néhány 1981-ben került a körmendi múzeumba. Raposa Imre bognár 1852-ben tett mestervizsgát a céh biztosai előtt. Herceg József céhjegyző a remekléseket nyilvántartó jegyzőkönyvben a 30. szám alatt nyilvántartásba vette, a céh pecsétjével hitelesítette az előírt vizsgamunkát. A kirendelt látómesterek elfogadták a könnyű kocsi festett rajzát, s ezt követően a céh mesterei közé tartozhatott, amennyiben a megfelelő taxát megfizette. 388. Raposa Imre körmendi bognár 1852-ben készült hintórajza. Színezett tus. Körmend. RHM 85.9.5.1 211