Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

355. str-b. A kőszegi gombkötőcéh behívótáblája 1650. JMM 64.4.1 tárgy közül az idők során 84 elpusztult. A megmaradt, múzeumba került példányok pedig az ország különböző helyein levő 13 közgyűjteményben találhatók meg. A szombathelyi Savaria Múzeumban van a legtöbb, 103 darab. A kőszegi Városi Múzeumban 39, a körmendiben 14, a Sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban 7, a jánosházi Helytörténeti Gyűjteményben 5, a Vasvári Helytörténeti Múzeumban 4, a Magyar Nemzeti Múzeumban 7, a Néprajzi Múzeumban 4, Sopronban 2, Győrött 1, Egerben 1, míg a körmendi Cipőtörténeti Gyűjteményben 7, a szombathelyi Smidt-Múzeumban pedig 1 céh működésével kapcsolatos tárgy található. E 195 közül 45 céhláda, 34 cserép céhkorsó, 9 őnkorsó, 4 óntál, 1 céhpohár, 2 gyertyatartó - melyet az Úmapi körmeneten vittek -, 9 céhzászló - köztük három egyházi tulajdonban -, 4 behívótábla, 75 pecsétnyomó, 3 egyéb céh jelvény, 9 mesterremek van. Rajtuk kívül 20 cégér, 2 városképes céhlevél, 6 díszes bizonyságlevél - mely közülhárom kézzel festett-, számos díszesen kötött articulus, többtucatnyi viasz pecsétlenyomat is tanulmányozható. A Vas megyei múzeumokban és a fent említett őrzőhelyeken mintegy húsz céh: asztalos, bognár, borbély, cipész (varga), csizmadia, esztergályos, fazekas, fésűs, gombkötő, kovács, köteles, könyvkötő, kádár (pintér), lakatos, kőműves-ács-cserepező, mészáros, molnár, posztós, szabó, szíjgyártó, szűcs, takács, fuvaros, serfőző, üveges, kereskedő és ötvös, vagy aranyműves céh rituális tárgyai találhatók meg. Ezek a tárgyak jórészt évszámmal ellátottak, így kiválóan alkalmasak arra, hogy az esetlegesen rajtuk levő ábrázolást stílustörténeti korszakokhoz köthessük. Az évszámok ismeretében azt is állíthatjuk, hogy a múzeumi műtárgyvagyon legrégibb darabjait is e jól körülhatárolható csoport tagjai teszik ki. A 195 tárgyból 120 a datált, a műtárgyak valamivel több mint fele. A pecsétnyomók közül 1 darab XVI. századi (1589), 20 darab XVII. századi, 28 darab XVIII. századi, míg a legtöbb, 44 a XIX. századból, a népi díszítőművészet fénykorából származik. Ezek közül az 1850-es éveket követően mindössze egy tucat készült. A kannagyártók ón, a habánok ónmázas és a fazekasok által készített ólommázas céhkorsók közül egy ónmázas fajansz 1679 évszámot viselő, és a legkorábban ismert 1680-ban készült, céhhez nem köthető ólommázas korsó érdemel különös figyelmet. A XVIII. századból 10, s a XIX. századból is ugyanennyi datált korsóval rendelkezünk. Közülük mindössze kettő készült a század második fele után. A ládák között is van egy korai XVII. századi darab, mely a kőszegi lakatos céh számára a rajta lévő évszám tanúsága szerint l606-ban készült. A XVIII. századból 3, a XIX. századból pedig 10 céhláda származik. Ez utóbbiak közül csupán a kőszegi asztalosoké készült 1857-ben, illetve az ugyancsak kőszegi kőművesek ládája való 1864-ből. A céhzászlók közül a textília kevésbé időtálló volta miatt mindössze kettő, a kőszegi gombkötőiké és a szombathelyi szabóké maradt meg a XVIII. századból. A négy behívótábla közül a kőszegi gombkötő céhé 1650ben készült. Festett, egyik oldalán szabályos címerpajzsban behajlított jobb kar, kezében magyar öltözethez való föveg tollforgóját 204