Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Flórián Mária: Hogy öltözködött a Vas megyei köznép?

gekre osztható ebben az időszakban: Kőszeghegyalja, Vasi völgység, Vasi dombság, Rába mente, Őrség, Hegyhát és Kemeneshát, illetve ennek részei: Cser- és Kemenesalja (NAGY Zoltán SNA néprajzi kéziratok K-l6l4). E kistájak közül Kőszeg és Repce vidéke északra, a Rábaköz felé, Kemenesalja a Bakony felé, az Őrség, Hegyhát pedig a délebbi területekkel, Zala, Somogy felé tart rokonságot. A képet tovább bontják a Kőszeg és Szentgotthárd környéki német, a Szentgotthárdot környező szlovén falvak és Kőszeg, Körmend környékének horvát népessége. E nemzetiségek az egykori Vas vármegye lakosságának közel 40%-át tették ki. így arra számíthatnánk, hogy öltözködésükkel is jelentősen befolyásolták a magyar környezetet. A század elején aktuális, de manapság már kevésbé elvégezhető alapkutatások hiányában azonban ezt a feltevésünket nem bizonyíthatjuk. Ráadásul már korábbi adatainkból is kittïnt, hogy a nyugati végeken idejekorán elinduló polgárosodás az elmúlt 100-150 év alatt meglehetősen összemosta a nemzetiségek és az esetleges magyar öltözködési csoportok öltözetét, és éppen a legszegényebb réteg kényszerült legkorábban a gyári olcsóbb anyagok megszerzésére. A századfordulón az országnak ebből a végéből is meglehetősen sokan indultak megélhetésért vVmerikába. Ha a család egy része itthon maradt vagy hazajött, az Amerikában szerzett jövedelmet itthon házba, földbe fektették. A visszatérők öltözete és az Amerikából érkező ruhacsomagok tartalma meg is előzhette az itthoni, a századfordulón már igencsak gyakori divatváltozásokat. A szombathelyi Savaria Múzeum gyűjteményében szép számmal találunk paraszthasználóktól e korból származó divatos ruhadarabokat, blúzokat. Horváth Sándor egy német nemzetiségű vaskeresztesi család keresztelői garnitúráját ismertetve (HORVÁTH 1988: 155-169) bevilágít az öltözetváltás e századfordulói 314—315. Keresztelői gyöngyhímzéses garnitúra. Vas m. XX. század eleje. SM 59-1940.1-2 315 181