Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Flórián Mária: Hogy öltözködött a Vas megyei köznép?

308. Női ing részlete. Kondorfa, é. n. SM gysz 93/86 309-310. Női ingek. Gencsapáti, é. n. SM 63.10.12 és Vas megye é. n. SM 77.8.1 hiába keressük a szomszédos osztrák területeken (SCHMIDT 1969; GERAMB-MAUTNER 1932). Ugyanakkor Sobri Jóska juhászné testvérének széles gallérú, vállban bővített, de csuklónál szűk ujjú blúza, hosszú, polgárias szoknyája „nemigen magyaros" (KRESZ 1956: 170), fejkötójén a fehér kendőt, vállra vetett és kézbe való kendőjét azonban parasztos illemből vette fel a fényképezéshez. A Sobri család férfi tagjai viszont vászoninget, -gatyát öltöttek erre az alkalomra. A nagy galléros, pirossal szegett és a fiatalabb férfialak cifra szűre alól tompa orrú, sarkatlan csizma vagy inkább saru látszik ki. Az öreg kanász lajbit, fia azonban sálgalléros, divatos kabátot visel a szűre alatt, és kezében tartva divatos gombakalapját, látni engedi féloldalra fésült frizuráját, amelyhez pofaszakáll illett. Öltözetük hasonlít a vépi akvarell pásztorfigurájáéhoz, bár ennek az inge még rövid derekú, és kalapja egy korábbi nyugati divatot idéz széles, egyenes karimájával, kürtös tompjával. A vépi akvarell másik alakjához a csizmát sarkaló mesterhez a zsinóros posztóruha illik, míg a reverendás, világos porköpönyeges, ellenzős sapkás pap a legújabb divat szerint öltöztetett. A három figura - sokkal inkább társadalmi, foglalkozási, mint nemzetiségi különbségre való tekintettel - szép példáját adja a korszakra jellemző öltözködési rendnek. A XIX. század közepéig - megyei és leginkább szabad királyi városi rangjának köszönhetően - Kőszeg iparosai és vásárai jelentették a vasiak fő beszerzési forrását a század elejétől fokoza-