Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az otthon népművészete (lakáskultúra, bútorzat)

141. Rovátkolt szélű négyzetes mezőkkel díszített ládasublót Szentpéterfáról. SM 66.17-8 Visszatérve a szobába elmondhatjuk, hogy a ruhatartó ládák a XIX. század közepétől fokozatosan kiszorultak a helyiségből. A korábbi fő helyről a sarkokba kerültek, majd a konyhákba, kamrákba vándorolva maguk is élelmiszertárolóvá váltak. Helyüket a szintén hozományba kapott ládasublótok és fiókos sublótok váltották fel. A „fiókos láda" több kisnemesi szobában állt már a XVIII. század végén. Paraszti lakásokban csak a XIX. század második felében vált rangos bútordarabbá. Ládasublótnak nevezték, mivel alul egy fiókja volt, fölül pedig a festett ládák mintájára készítették el, felnyitható tetővel. A fiókok fogói vaskarikák, esetenként esztergált fa gombok voltak, a század végén porcelángombos változattal is készültek. Legtöbbször dísztelen, barnára festett ládák voltak ezek. A ládasublótot a fiókos sublótok követték a szobai berendezésekben, majd a XIX. század második felében az egy- és kétajtós szekrények, ún. sifonérok foglalták el a rangos helyet a szobában. Vas megye északi és keleti részein a kisnemesi házak szobáiban a XVIII. század végén megjelent a „ruhatartó almárium" vagy a „fönt álló ruhás almárium". Sárga és vörös festékkel festett almá142. Festett láda. A négyzetes mezőkbe helyezett mértanias minták az ácsolt bútorok vésett motívumait idézik. SM 60.397.1