Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)
Gráfik Imre: Bevezető
BEVEZETŐ J elen kötetünk szakmai indíttatását tekintve a Népművészeti örökségünk című sorozatba illeszkedik (GRAFIK 1992), azoktól azonban részben a megvalósulás feltételei és körülményei, részben bizonyos szakmai adottságok és lehetőségek következtében néhány vonatkozásban eltér. Lényegét és főként célját tekintve azonban az a szándékunk, hogy a képzeletbeli könyvespolcon e munka a már megjelent (BELLON-SZABÓ 1987, GAZDA-VARGHA 1989, JUHÁSZ 1990), és a remélhetően jövőben kiadásra kerülő könyvek mellé kerüljön. Az első kötet sorozatszerkesztői előszavából kiderül: „A sorozat nagy feladatot vállal: bemutatja a hazai és a határainkon túli magyar népművészet, s a magyarországi nemzetiségi csoportok népművészetének örökségét, a táji-területi keretekben írt monográfiákkal. Képben, rajzban, leírásban minél több tárgyi emléket kíván hozzáférhetővé tenni, ebben az értelemben tehát a sorozat kötetei forráskiadvány-értékűek. A tárgyak mellett közreadja a rájuk vonatkozó, részben szakkiadványokban rejtőző, részben újonnan összegyűjtött ismereteket." (BELLON-SZABÓ 1987: 5) Természetesen fölvethető, hogy korszerű-e a kultúra, a népi műveltség, s benne a népművészet földrajzi, politikai, s olykor nemzeti-nyelvi határokat sem „tisztelő" jelenségeinek egy adminisztratív, területi tagolás szerinti bemutatása, feldolgozása. Különösen érvényes e kérdés Vas megyére vonatkozóan, melynek mint a történeti áttekintésből is kitűnik - e vonatkozásban több sajátossága is van. E kérdésfelvetést nem kerüli el a sorozatnyitó kötet előszava sem: „A megyehatárokat - módosításaik ellenére hosszú történeti folyamatok alakították ki, és általában tájegységeket határolnak körül, ha nem is vágnak össze mindig a népi műveltség térbeli tagolódásával. E kötetek nem is kívánnak ilyesmit bizonyítani, hiszen a népművészet élete egyes helyi közösségekben, kis tájegységekben zajlott, számos jelenségének elterjedése viszont megye-, sőt országhatárokon is átlépett. A megyék szerinti elhatárolás tehát sokkal inkább technikai, mint elvi vagy tartalmi kérdés számunkra. A megyék ma is működő territoriális társadalmak, saját intézményrendszerrel és öntudattal. Ez az intézményrendszer és a helyi hagyományokat megbecsülő öntudat működik abban, hogy a megyei múzeumi szervezetek vállalták az egyes kötetek elkészítését." (BELLON-SZABÓ 1987: 5) Ebben a szellemben vállalkozott kötetünk szerzői kollektívája, hogy élve a Vas Megyei Önkormányzat és Közgyűlés által felkí-
