Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)
KRUH 64 keresztelés — Az -»újszülött keresztény egyházba való fogadásának rítusa. A gyereket a -»bába és a keresztanya vitte megkeresztelni a születése utáni második vagy harmadik napon. Ma a hatodik vagy hetedik napon. A keresztelésre (krst) a -»keresztszülők ajándékot visznek az újszülöttnek (krízn/m/ica) és a gyermekágyas asszonynak (büt/o/ra). Utóbbit kosárban (krblača): -»perecet, -»rétest, főtt tyúkhúst, nyers húst, metélttésztát és bort. E kosarat többnyire fejen, fejtekercsre (svijek, glávnjek) helyezve viszik. A keresztelőt (krstit k/tj/e) még aznap vagy a következő vasárnap tartják meg abban a házban, ahol a gyerek született, vagy a kocsmában. A lakoma — amelyen a keresztapa és keresztanya, a testvérek, szülők és a szűkebb rokonság vesz részt — fél napig tart. KRUH (krü, kröj) — Pekli so ga vsake dva-tri tedne, od 5-8 hlebov (kolač) po 3 kilograme. K rženi moki so dodajali nekoliko pšenične, koruzne, ječmenove ali ovsene moke ah kuhan krompir, ob slabi letini pa celo posušeno m zmleto bukovo lubje in koruzne storže. Po gnetenju so shranili za pest testa ali so pripravili domači -»kvas. Kruh vzhaja (gène) v korbuljah (krbiila), v katerih so z moko posuti prtiči (salvèjt). Priprave za peko kruha so korito na stojalu (ko(u)rito, masitnjek), lopar (lopar), greblo (grèblo, grèjbla) in omelo (omèlà) (-»ognjišče). Kruh, visok 10 cm visok m 35 cm v premeru, ima skorjo (skóurdja), sredico (méko) in krajec (kránjec, krànjek, kranjček). V -»Sakalovcih so ob praznikih v kruhu spekli posušeno sadje (slive, hruške, jabolka ipd.). Hranili so ga v kleti na posebni leseni pripravi, -»krušnici. — Iz ostankov testa v koritu so spekli postržek (postriižnjek) in ga dali najmlajšemu otroku, ki so mu prav tako rekli postržek. Preden so kruh načeli, so na spodnjem delu z nožem -»križ naredili. Ce je padel kos kruha na tla, so ga pobrali, ga poljubili m pojedli. Po pregovoru je "Vidova megla kruhov jedec" (Vidova megla krüjovi gédec). (^močnate jedi, -»peč, -»prehrana, -»pšenica, -»rž, -»vrtanek) korito, masitnjek fo? r ~~^S\ 1 kenyér — Két-három hetente sütöttek 58 lapostetejü (kolač) kb. háromküós kenyeret (krü, kröj). A rozsliszthez egy kevés kukorica-, árpa- vagy zablisztet, illetve főtt burgonyát is adtak. Rossz termés estén pedig szárított és őrölt bükkfakérget és kukoricacsutkát. Dagasztás után egy maréknyi tésztát eltettek vagy házi -»kovászt készítettek. A kenyeret zsomborban (krbüla) kelesztették (gène se), melyben lisztezett szalvéta (salvèjt) volt. A kenyérkészítés eszközei : dagasztóteknő teknőlábbal (ko(u)ríto, masitnjek), kenyérsütő lapát (lopár), szénvonó (grèblo, grèjbla) és pemet (ómala) (-»nyílttűzhely). A kenyér, amely 10 cm magas és 35 cm átmérőjű, héjból (skóurdja), bélből (méko) és végből (kránjec, krànjek, kranjček) áll. -»Szakonyfaluban
