Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

IVAN 48 vojne so tu lovili brinjevke tako Madžari kot Slovenci. Podobnosti in razlike so bile najopaznejše v noši 19. stoletja. V folklori je manj skupnih elementov, ker je duhovna kultura bolj povezana z etničnostjo. Največ skupnih potez je v slovenskih in madžarskih ljudskih pravljicah, čeprav so ti motivi navzoči tudi v pravljicah drugih evropskih narodov. Interetnični elementi v ljudski kulturi Slovencev in Madžarov, ki živijo v sosedstvu, ne izvirajo le iz skupnega geografskega in zgodovinskega okolja, ampak tudi iz skupne evropske kulture. interetnikus kapcsolatok — A legszorosabbak a magyarokkal, akikkel 1100 éve élnek együtt. A kapcsolatok színtere Pannónia egy része, a mai határmenti terület: aMurántúl Szlovéniában és a Vas megyei Őrség, a -»Szlovénvidék (Vendvidék), valamint a Zala megyei Göcsej és Hetes. Közös kulturális elemeket elsősorban az anyagi kultúrában fedezhetünk fel, mivel azt elsősorban a földrajzi, történeti körülmények határozzák meg. így például: a szeres településtípus, a hagyományos lakóházak és gazdasági épületek, az emeletes gabonaés élelemtároló építmény (kástu), a pannon nyeregtetős, geometrikus díszítésű ácsolt láda. Mindkét nép ismerte a hajdinát, és a hántolásához használt mozsarat, lükőt és a kása ételek készítését. Vászonnemüek alapanyagához pedig inkább lent termesztettek, mint kendert. A második világháború végéig magyarok és szlovének egyaránt rigásztak itt. Az azonosság és különbözőség legszembetűnőbb a 19. századi viseletben volt. A folklórban kevesebb az azonos elem, mivel a szellemi kultúra inkább kötődik az etnikumhoz. A legtöbb közös vonást a szlovén és a magyar népmesékben fedeztük fel, bár ezek a motívumok a többi európai nép meséiben is megtalálhatók. Az egymás szomszédságában élő szlovének és magyarok népi kultúrájában megtalálható interetnikus elemek nemcsak a közös földrajzi, történeti környezetből, hanem a közös európai kultúrából is fakadnak. Lit.: M. Kožar Mária: Kölcsönhatások. (Medsebojni vplivi.) In: Tanulmányok a szlovéniai magyarság köréből. Budapest, 1994. 91-114. p. IVÁN, sv. Janez Krstmk (ívanovo, Iván Krstíteu — 24. junij) — Poletni sončni obrat (dén se obrné) so v začetku 20. stoletja tudi v -»Porabju praznovali s kresovi m skakanjem čeznje. Kogar je plamen dosegel, se je še isteg leta poročil. Na kresno noč — prav tako kot na sveto noč —je moč slišati, kaj živina govori. Človek mora imeti pri sebi čudodelno praprotno seme, ne da bi vedel. Szentiván, Keresztelő szt. János napja (ívanovo, Iván Krstíteu — június 24.) — A nyári napfordulót (dén se obrné) a 20. század elején a -»Szlovénvidéken is tűzgyújtással és tűzugrással ünnepelték meg. Akit megérintett a láng, még abban az évben megházasodott. Szentivánéjen — akárcsak szenteste — lehet hallani az állatok beszélgetését. Ehhez az ember-