Károlyi Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében (Szombathely, 1992)
egyben átmenetet is jelent a lengyeli kultúrát követő Lasinja-kultúra felé. A leletegyüttes amforája a lengyeli kultúra kihajló peremes, tölcséres nyakú hasonló edényeihez képest jelentós formai változást mutat. Az edény tojásdad testén hengeres nyakrész ül, a nyak hajlatában elhelyezett fülekkel. Ez a forma a szomszédos területeken - és távolabb a morva festett kerámia körében is - a legkésőbbi időszakban jelenik meg 35 . Az Alföldön élő korai rézkori tiszapolgári kultúrának csaknem azonos megjelenésű edényeit ismerjük 36 . Területünkön először ebben a leletegyüttesben találkoztunk igen magas, harang alakúan formált csotalpas edénnyel, amely mindenképpen újdonság volt és maradt is, hiszen a lengyeli kultúra később feltárt kerámiaanyagai egyetlen lelőhelyen sem tartalmaztak valódi harang alakú magas csőtalppal ellátott edényeket. Formai jellemzőik miatt igen fontosak a leletegyüttes fazekai is, amelyek ugyancsak a lengyeli kultúra legkésőbbi időszakára keltezhetőek. A tölcséres szájú, hegyes fülekkel megformált, éles profilú kis fazék a legkésőbbi lengyeli periódusba sorolt ausztriai Wolfsbach csoport talán legjellegzetesebb darabjaira emlékeztet. E nagyon késői lengyeli edénytípusok miatt gondoltuk úgy, hogy területünkön ez a leletegyüttes a lengyeli kultúra utolsó, III. periódusát képviseli, amelybe további hiteles ásatásból származó és szórvány leletanyagokat is besoroltunk. Véleményünk szerint a lengyeli kultúra végső, III. periódusába tartozik a Jánosháza-Fürdődombon feltárt kis földbemélyített lakóépület és leletanyaga is. Jellegzetesen késői lengyeli típusúak széles szájú, kétfülú fazekai és az éles vízszintes törésvonallal behúzott peremű tálak. Érdekesség, hogy a házban egyetlen magas talpcsőtöredék sem fordult elő, de azt is tudjuk, hogy területünkön az alacsony talpcsövek használata a Lasinja-kultúráig megmaradt. Ugyancsak e III. szakaszba soroltuk az újperinti kavicsbánya szórványos kerámialeleteit, amelyek között több magas szoknyás illetve enyhén harangos csőtalp töredékét is megtaláltuk. Itt is előfordultak a széles szájú füles fazekak töredékei, és egy nagyméretű, alig profilált, hasas tárolóedény típusból származó töredékek, amelyekhez nagyon hasonló darabokat szlovéniai korai rézkori leletegyüttesekből ismerünk 38 . Az újperinti anyag legérdekesebb darabjai azok a tölcséres szájú, nagyon éles törésvonalakkal kialakított testű fazekak, amelyek formai jellemzői már a Lasinja-kultúra felé mutatnak. Ez az éles vonalakkal történő profilozás a Lasinja-kultúra területünkön megjelenő korai leletegyütteseinek igen jellemző tulajdonsága lesz és más jelenségekkel együtt utal a Lasinja-kultúra erős helyi gyökereire. Talán nem véletlen, hogy az újperinti lelőhelyen a lengyeli kultúra legkésőbbi leleteivel együtt találtuk meg 7H
