Károlyi Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében (Szombathely, 1992)

ÖSSZEFOGLALÁS 1973 őszén, amikor az első kutatóárkot megnyitottuk a Sé község melletti őskori településen, új korszak kezdődött Vas megye neolitikumának és korai rézkorának (i.e. 5-4 évezred) kutatásában. Vas megye 3339 km

2-nyi területéről korábban alig ismertünk néhány régészeti leletet e korszakokból és azok lelőhelye is bizonytalan volt. A magyarországi neolitikum történetéről készült összegező régészeti tanulmányokban a megye területe mindig fehér foltként szerepelt az adatok hiánya miatt. A séi ásatások során felszínre került nagy tömegű régészeti leletanyag és a feltárt újkókori település jelenségei is olyan gazdag forrást jelentettek a helyi kutatás számára, amelyből merítve és amelytol elindulva lépésről-lépésre lehetett fényt deríteni az időben közeli többi őstörténeti korszak emlékeire is. A Seben végzett ásatások a területünkön korábban teljesen ismeretlen lengyeli kultúra hagyatékát segítették napvilágra, elsősorban a lengyeli kultúra kialakulásának és életének korai periódusából származó gazdag - összehasonlító vizsgálatokra igen alkalmas - festett kerámiaanyaggal és rendkívül finom kisplasztikái alkotásokkal: agyagból készült festett és kai-colt idolokkal. Már a kutatások folyamán kérdések sora merült fel azzal kapcsolatban,hogy a korai lengyeli kultúra hogyan foglalta el a területen ót megelőző dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának helyét, milyen kapcsolatai voltak a szomszédos vidékekkel (a mai Ausztria, Cseh és Szlovákia és Jugoszlávia földjén), megfigyelhetók-e életének szakaszai nálunk és hogyan történt meg felváltása a rézkori Lasinja-kultúrával. A feltett kérdések ösztönzést jelentettek arra, hogy szondaásatásokat végezzünk Vas megye néhány vonaldíszes kultúrájú újkókori településén és összegyűjtsük e nagy területű kultúra szórványos emlékeit is. Nagyobb figyelemmel fordultunk a már korábban előkerült szórványos korai rézkori leletek felé és megpróbáltuk elindítani a rézkori Lasinja-kultúra helyi hagyatékának kutatását is. A séi feltárások zömében már feldolgozott leletanyaga ma még közöletlen, de az általa elindított gondolatok, kutatási irányok elsó eredményeit e tanulmányban tettük közzé. Tudjuk, hogy az ismertetett leletcsoport kicsi, túl általános érvényű következtetések levonására nem alkalmas, de vizsgálatával néhány megfigyelést már tehetünk, amelyek talán segítik a további kutatásokat. Elsődleges célunk az volt, hogy az ismertetett régészeti jelenségekről és leletekről pontos leírást adjunk, ezért választottuk a leletek katalógusának formáját. Méreteket nem közöltünk, erre elegendőnek látszott a rajzos táblák