Károlyi Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében (Szombathely, 1992)
KÖRMEND - VÁRKERT 1984 októberében a körmendi Rába Helytörténeti Múzeum munkatársa értesítette a Savaria Múzeumot, hogy a Batthyány kastély parkjában a városi gázvezeték fektetésekor a földben épületnyomokat találtak. A helyszínen azt tapasztaltuk, hogy a gázvezeték árka a régi kastélypark kis kerti házainak alapjait bolygatta meg, de a közelükben őskori települési nyomok is felszínre kerültek. A kastélyparkot a város alacsonyan fekvő részén alakították ki a Rába folyó mellett, az őskori település maradványait a Rábától mintegy 300 m távolságban figyelhettük meg (57.L-9). A parkban felállított Batthyány emlékmű körüli füves tisztáson a gázvezeték több irányban ágazott el, így a vezeték árkai több helyen is érintették az egykori település nyomait (46.t.helyszínrajz). A megbolygatott településnyomok egymástól jelentós távolságban kerültek eló: az 1. helyszín tol kb. 40 m-re fekvó 2. helyszínen már csak a feldúlt őskori gödör utolsó maradványait tudtuk megfigyelni és a kitermelt földből emeltük ki a megmaradt leletanyagot, kerámiát, kőeszközöket. Az innen mintegy 70 m-re lévó3. helyszínen már a leletanyag sem volt menthető, itt csak bemértük az elpusztított őskori gödör helyét. A kastélypark természetvédelmi terület, így ásatásra nem kerülhetett sor, csak a legjobb állapotban megmaradt 1. helyszín hulladékgödrének leletmentését végeztük el, az építési munkákkal együtt haladva 28 . Az 1. helyszínen a gázvezeték árka a park kavicsozott, betonszegélyú útjának végénél haladt el és megbolygatott egy római kori hamvasztásos temetkezést (46.t. - a feltárás alaprajza). A kavicsozott út felszíne alatt fekvó sírt feltártuk, kiemeltük a sír kerámia és egyéb mellékleteit. A sír hamus, faszenes foltja jelentősen belevágott a mellette lévó őskori gödör szélébe. Az őskori gödör teljes feltárásakor az is kiderült, hogy feltöltésébe nemcsak a római sír vágott bele, de egy nagyméretű késó középkori hulladékgödör kerámiatöredékekkel, állatcsontokkal, malomkódarabokkal kevert földje is, így csak mintegy felerésze volt zavartalanul feltárható. A környező homokos altalajtól jól elváló, sötét feltöltésű őskori gödörnek kissé ovális alakja lehetett, eredeti méreteit 3 m x 3,5 m-nek rekonstruáltuk. Az alja felé teknősen szűkült, a legnagyobb mélysége a felszíntói -135 cm volt. A gödör déli felének alján vastag, paticstömbökból álló réteget tartunk fel, de sem tűzhely, sem tartószerkezet nyomait, cölöphelyeket nem találtunk. A feltöltésből viszonylag sok és jellegzetes kerámiatöredék került eló és kevés kószerszám lelet is. Néhány jellegtelen kerámiatöredék kivételével közöljük a leletanyagot, amely alkalmas volt arra, hogy a típusok vizsgálatával rendszerezzük is. 59
