Károlyi Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében (Szombathely, 1992)
JÁNOSHÁZA - FÜRDŐDOMB A XVin. századi térképek a táj mainál ősibb természeti képét őrizték meg. Ábrázolásuk szerint a vidéken uralkodó egykori vulkánhegyeket, a Sághegyet és a Kissomlyót is hatalmas mocsárvilág veszi körül, mely csatlakozik a Marcal folyó széles áradmányos területéhez. A víztükrök feletti dombokon nagy összefüggő erdőségek húzódnak, a szárazulatok szélén kis falvak sorával. Jánosháza települése is a Marcalhoz csatlakozó széles mocsárból kiemelkedő magas part szélén épült fel, mintegy félszigeten, biztosítva a házak védelmét az árvizek ellen. Az egykori mocsár helyén ma a Mosó-árok nevű vízfolyás halad a szabályozott Marcal folyó felé, az erdőségek területe pedig jelentősen megcsappant. A Fürdődomb Jánosháza településének nyugati szegélyén húzódó magaslat, mely a Mosó-árok lapálya fölé mintegy 6-7 méterrel emelkedik. A domb aljánál természetes források fakadnak (57.t-l.). Régészeti lelőhelyként először Szóké Béla írja le, amikor Győrből ideutazva egy római kori hamvasztásos sír leletmentését végzi el a területen 1 , A sír töltelékföldjében őskori cseréptöredékeket, kőpattintékokat is talál és feljegyzi, hogy a sír körzetében nagy területen további őskori leletek figyelhetők meg a felszínen. Jelentésében még több régészeti adatot gyűjt össze Jánosháza távolabbi környékéről is, köztük megemlítvén, hogy a szomszédos Karakó község határában is talált jellegtelen őskori cserepeket A Sághegy-környéki régészeti topográfiai kutatás 2 során felkerestem a lelőhelyet és a felszínen korai vaskori kerámiatöredékeket gyűjtöttem 3 . Jánosháza környékét mintegy 5 km-es körzetben bejárva, csaknem egyenlő távolságban egymástól öt újabb őskori lelőhelyet is észleltem, többségükön későbronzkori-korai vaskori leletekkel (2.t.-l). A szomszédos Karakó és Nemeskeresztúr községek mellett további őskori települési helyek sorakoztak. Egyikükön - a Marcal árterébe nyúló félszigeten - a neolitikus lengyeli kultúra jellegzetes formájú bütykös edénytöredékeit is megtaláltam 4 . E lelőhelyek és kis, felszínen gyűjtött leletanyagok településtörténeti értékelésére nagyobb topográfiai összegező munka keretében került sor 5 . 1968 nyarán leletmentő ásatás során két helyen is nyitottam árkokat a Fürdődomb felszínén (2.t-3). Az I. ásatási területen késő rézkori edénydepót és egy korai vaskori vermet tártam fel,' de az árkok felső kevert rétegei mindenütt tartalmaztak szórványos korai rézkori és neolitikus kerámiatöredékeket is. E helytől mintegy 200 m-re északkeletre, a II. ásatási területen egy .5
