Károlyi Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében (Szombathely, 1992)
SZOMBATHELY SZÓRVÁNYLELETEI Szombathely északnyugati szélén, ahol az Arany patak a Perintbe torkollik, a múlt század végén hatalmas agyag- és kavicskitermeló gödrök sorakoztak, melyeknek folyamatos művelését a fejlődd helyi építőipar tette szükségessé. A bányák közelében több téglagyár épületeit is láthatjuk a korabeli térképeken. A patakok szegletében fekvő terület sík vidék, amely fölött hirtelen megemelkedő dombsor húzódik nyugati irányban (57.t.3). A bányák művelése során régészeti leletek sokasága kerül napvilágra már a múlt század 70-es éveiben. Az őskori leletek csoportjából csupán az ép kőeszközök és díszített ép edények ragadják meg a találók figyelmét, ezek közül néhányat be is sorolnak a helyi régészeti egyleti gyűjteménybe. Amikor Vas megye elsó ősrégészeti, már történeti szemlélettel íródott szakmai tanulmánya 1876-ban elkészül, a szerző meglepően nagy mennyiségű- e lelőhelyről előkerült - régészeti anyagot tanulmányozhat 14 . Régészeti leletekre és megfigyelésekre alapozva fontos tényként örökíti meg, hogy Szombathely szélétől nyugati irányban haladva az Arany patak partján neolitikus lelőhelyek sorakoznak egymást követve, ahol tűzhelymaradványok ("tűzpadok"), csiszolt kőeszközök, kerámiatöredékek kerülnek felszínre a földmunkák során. Az egyik legnagyobb lelőhely a város nyugati végén kívül a Hübner téglagyár telkén húzódik át, itt 2 m vastag agyagban hamuval és szenes földdel kitöltött gödröket találtak. Feljegyzi, hogy a telephely "hosszant nyúlik keletre a téglagyár mögött fekvó földeken keresztül, és nyugatra egész a szólókig." Az előkerült kerámiák alakját, díszítését is röviden leírja, a leírás nyomán ráismerünk a később Banner János által feldolgozott szombathelyi lelóhelyűkésórézkori leletcsoportra 15 , valamint feltehetően lengyeli típusú leletekre is ("átfúrt csücskökkel ellátott cserépdarabok"). A díszítések alapján úgy látszik, hogy korai vaskori darabokat is találtak e több korú leletanyagban. Talán a múzeumi régészeti törzsanyag többszöri átválogatása is okozta, hogy a lelőhelyről ma csupán a már feldolgozott péceli leletcsoportot őrizzük és néhány egyéb szórványt, amelyek valószínűleg e lelőhelyen kerültek elo. A helyi oskorkutatás vesztesége - bár egyúttal Szombathely nyeresége -, hogy a téglagyári gödrök és kavicsbányák helyén az 1960-as években mesterséges tavat alakított ki a város vezetősége és a tó körül hatalmas pihenő park létesült; így e páratlanul gazdag lelőhely legnagyobb része ma már nem kutatható. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az egykori hosszan elnyúló őskori település 41
