Károlyi Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében (Szombathely, 1992)
2. Amfora Néhány töredék képviselte a típust, melyre jellemző az enyhe ívben kihajló nyak, a hason gyenge vízszintes törésvonallal megosztott test a jellegzetes madárcsór fülekkel. (26.t4) 3. Széles szájú kétfülű fazék két változatban került elo: a) enyhén S profilú hasas fazék, a nyak hajlatában elhelyezett szalagfülekkel, a peremén benyomott gyöngyözött díszítéssel (25.t.2) b) tölcséresen kihajló nyakú, a nyaknál gyenge törésvonallal és a nyak hajlatában elhelyezett szalagfülekkel (25.t.4) 4. Széles szájú csupor kihajló nyakkal, a vállon bütyökdíszítéssel (25.t.l) illetve a vállon benyomott gyöngysorral díszítve (25.t.3) 5. Gömbedényke (26.t.l) 6. Szűróedények (26.t.7) 7. Agyagkanalak (26.t.3) 8. Orsógombok (26.110) A csotalpas edények változatairól keveset tudunk. Bizonyosan használt a rövid, kifelé szélesedő, olykor átlyukasztott csotalp (26.t.8) illetve valószínű a függőleges falú, magas, üreges csotalp használata is (26.t. 11). Több példánynál találkoztunk a szoknyásán kifelé szélesedő üreges csotalppal is, melynek azonban magasságát nem lehetett megállapítani (26.t.9). A kerámiák felületén gyakran alkalmazzák a benyomott vagy bevagdosott gyöngyözött díszítést, amelyet az edények szájánál, a vállon vagy kanalaknál a nyélcso végén helyeznek el. Előfordult az edénytesten a karcolt vonalas díszítés és egyetlen darabon találtunk benyomott pontsoros díszt is. Egy kerámiatöredékünk különösen érdekessé vált formája és a rajta látható vonalas vésetek miatt (22.t.l). A töredék az átlagosan használtaknál nagyobb méretű agyagkanál nyélcsövének darabja, széles lapított talppal és ezen a simított talprészen körben elhelyezett, elkülönült formációkat alkotó, jelszerű vesétekkel. A nem teljes felületen - véleményem szerint - a következő jel-egységek különíthetők el:
