Károlyi Mária: A korai rézkor emlékei Vas megyében (Szombathely, 1992)
KISUNYOM - NÁDASI TÁBLA A Sorok patak lapálya fölé emelkedő dombvonulaton fekszik Kisunyom községe. Környéke régészeti leletekben oly gazdagnak mutatkozott már a múlt század folyamán is, hogy az induló helyi szakirodalom fontos régészeti lelőhelyként jegyezte fel 9 . E századvégi írásokban a máig megyénkben páratlan kisunyomi bronzkori kartekercsek ismertetése mellett a legtöbb szó neolitikus kőeszköz leletekről esik, napvilágra került településnyomokról, kőkori kerámiatöredékekről. A megyei múzeumba azonban az említett leletek többsége nem jutott el és a leírt régészeti anyagok pontos elokerülesi helye sem vált ismertté. Az 1970-es években végzett rendszeres múzeumi terepbejárások során Kisunyom környékén minden történeti korszakból lelőhelyek sorát térképeztük, köztük egy nagy kiterjedésű település helyét is, melynek felszíni szórványanyaga a vonaldíszes kerámia kultúrájának korszakára utalt. E vonaldíszes település területén 1981-83 között szondázó ásatást végeztem, melynek célja elsősorban az anyaggyűjtés, a vonaldíszes kerámia helyi anyagának megismerése volt 10 . A település Kisunyom községtől 1.5 km-re kissé délnyugatra fekszik, azon a dombvonulaton, mely a Sorok patakba torkolló kis Hidegkúti patak völgyét kíséri. A patakvölgy teraszai jól láthatóak, a település a második teraszon húzódik, kísérve a patak folyását (57.t.7). Közelében természetes források is fakadnak. A felszíni települési nyomok mintegy 4-500 m hosszúságban megfigyelhetők a patak mentén, és több mint 200 m szélességben a domb teteje felé is. Szondázó szelvényeinkkel felszíni foltokra ástunk rá és így 290 m hosszúságban, majd 210 m szélességben kutattunk egyes kisebb települési objektumokat, elsősorban hulladékgödröket. A feltárt települési jelenségek zöme a vonaldíszes kultúra korszakából származott, csak a 3. szelvényben előkerült nagyméretű gödörből bontottuk ki a késői lengyeli kultúra anyagát. E szelvénytől mintegy 50 m-re északra fekvő 2. szelvényünkben a felszíni szántott talajréteg alatt vöröses színeződésű, 20 cm vastagságú, körülhatárolt kultúrréteget találtunk, melyben a vonaldíszes kultúra kottafejes kerámiatöredékei, néhány zselízi darab és több lengyeli kultúrájú töredék egy kupacban feküdtek 11 . Hangsúlyozzuk, hogy nem a jellegzetes megjelenésű és feltöltésű hulladékgödörről volt itt szó, hanem egy rétegről, amely talán egykor külső járószint lehetett és a kerámiák együttes előfordulását csupán a véletlen okozta. Ez még valószínűbbé vált, amikor a lengyeli kultúra töredékeit vizsgálva láthattuk, 16
