Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélőkultúrája (Szombathely, 1988)

„Hát hogyan vót?" Aszongya: „Mikor együttem, efelejtettem megcsókúnyi, osztán vissza, mentem," aszongya, „efelettem valamit. Megakartalak csókúnyi. Hát kinyitotta az ablakot, osztán egy cuppanós csókot attam neki. De, hát ojjan csöpüs vót," aszongya, „a csók." Azután másnap megin ement. Akkó úgy foltatta tovább. Osztán akkó mégis evetté a leánt. Étek, hátak, tökbeszartak. Aki legjobban meghagatta, a fejibeboritották. 347