Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélőkultúrája (Szombathely, 1988)

tott lepedővel kell a gyerekágyas asszonyt eltakarni, hogy senki idegen ne láthassa. Idegen nem mehet hozzá, kivételt képez a komaasszony. Az eltakarás általában a megigézés elleni védekezési mód. Itt feltűnő a férj szerepe, akinek egy ruhadarabot kell az ajtóba dobnia, hogy a boszorkány ne mehessen ki a kulcslyukon. Ha ezután keresgélnek a szobában, és békát találnak, hintsenek sót a szemébe. (152. sz.) A megnyomás, trúd, lidércnyomás hiedelme gyűjtésünk idején mind a három nyelvcsoportnál általánosan ismert volt. Az idősebb korosztályok nőtagjainál még a hiedelemhez tartozott, a fiataloknál egyre jobban a hiedelemmondába ment át. Jellemző, hogy monda formában is kizárólag az asszonyok elbeszélésanyagában élt. Férfi jelenlétében, kivéve a majorokat, egyszer sem hallottam. 156