Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
13. A granulálás segédeszközei (?) A „kisújszállási ötvösmester" készletében található két tárgy, amely talán a granulációs díszítés elkészítésének eddig ismeretlen segédeszközének határozható meg. 158 Az egyik egy ököl nagyságú, lapított bazaltdarab, két oldalán természetes homorulattal. A tárgy egyik lehetséges, a domborításnál, cizellálásnál betöltött szerepéről az alátétekről szóló részben már esett szó. A kő egyik fele azonban alaposan átégett, ez a jelenség pedig a puszta alátét funkcióval nem kap kielégítő magyarázatot. A tárgy mérete és alakja viszont épp megfelelő a granulagolyók elkészítéséhez nélkülözhetetlen faszénfészek kialakítására. A mélyedést kitöltötték az izzó faszénnel, ebbe apró darabokat vagdostak a drót formájában tárolt aranyból, majd miután azok gömb alakra ugrottak, óvatosan kifújták közülük a faszenet. A gömböcskéket ezután fúvócső segítségével hevítették, amíg a munkadarabra nem kerültek. A bronzlemezből hajlított fúvócső szintén megvan a „kisújszállási ötvös" szerszámkészletében. A granulagolyók fölhelyezése hegesztéssel (forrasztó anyag nélkül) vagy forrasztással történt. 159 A másik segédeszköz egy hosszú, lapos, hegyes végű bronzpálca. Formája alapján lehetséges, hogy rajzolótűnek használták, de a granulaszemeknek a felhelyezésére, a sorok, háromszögek és rombuszok kialakítására, az elcsúszott golyócskák helyreigazítására is alkalmas lehetett. 160 14. Nyersanyagok 14.1. Arany Nyersanyag arany, aranyrúd vagy akár bizánci érem formájában, sajnálatos, de csöppet sem meglepő módon nem került be az eltemetett ötvösök sírjába. A viselethez tartozó aranytárgy, egy nagygömbös, granuláció-díszes aranyfülbevaló is csupán a kisújszállási mesternek „jutott". Olyan eszközökben azonban, amelyekből az arany feldolgozására következtethetünk, bővelkedtek a temetkezések. Legfontosabbak e tekintetben a kunszentmártoni és jutási kétkarú mérlegek, amelyek a változatos egységű súlyokkal együtt a feldolgozásra szánt arany lemérésére voltak hivatottak. A préselőmintákat ugyan használhatták ezüst és bronzlemezek készítésére is, de a párhuzamként felhozott korai avar öweretek, lószerszámdíszek és különböző ékszerek közt bőven akad arany, aranyozott, vagy arany- és bronzlemezből együttesen préselt példány is. Végül arany feldolgozására utalnak a fentebb elemzett, granulációs díszítés készítésére al158 Az ötlet megerősítéséért hálás köszönet Lénárt Gyula kovácsmesternek és Kasza Csabának. Schwarcz Dávid régészhallgató és ötvös ugyanakkor nem tartja valószínűnek ezt az elképzelést. ™ László 1970, 76. 160 Rácz 2004,146-147,19. és 30. sz. kalmas eszközök, és a Vierck által higanytároló edénynek feltételezett gömbös testű üvegpohárka is. 14.2. Ezüst Az ezüst nyersanyag már nem csak „nyomaiban", hanem két kis vékony ezüstlemez formájában is megvan a kunszentmártoni leletek közt. 14.3. Réz és rézötvözetek A rézötvözet (bronz) a leggyakoribb, több ötvössírban, változatos formában fölbukkanó nyersanyag, ezért a különböző előfordulásokat célszerű pontokba szedve tárgyalni. 14.3.1. Réz- és bronzrúd Az aradkai sír nagyméretű bronzdarabja a bronzlemez készítés alapanyaga lehet, ahogy a kunszentmártoni leletek egy 5,6 cm hosszú bronzrúd] a is. Csallány Dezső a kunszentmártoni ötvössírból több bronzrúdacskát is poncolónak határozott meg, ezek azonban valószínűleg mind rúd formában tárolt nyersanyagok. 161 Az újabb anyagvizsgálatok szerint egy vörösrézből, a többi sárgarézötvözetből készült. 162 Jutáson is volt egy téglalap alakú vastagabb bronzdarab, amely vagy nyersanyag, vagy, mint Rhé Gyula írja, a forrasztáskor használt segédanyag. 163 A kölkedi sírban lelt lapos bronzrúdon még a kalapácsütések nyomai is tanulmányozhatók. 164 14.3.2. Réz- és bronzlemez A réz és rézötvözetek leggyakrabban bronzpánt ill. keskeny bronzlemez formájában fordul elő, nagy számban találunk hasonlókat a kunszentmártoni leletek közt (20. kép 8-12). Legérdekesebbek az összehajtogatva tárolt, hullámosra nyírt szélű bronzszalagok. 165 A jutási és kölkedi ötvös/kovácssírban is volt egy-egy szabálytalan, töredezett szélű bronzlemez. A klárafalvi temetkezésben lévő szétvágott, bronzlemezből kalapált római üst töredékeit valószínűleg beolvasztásra szánták. Az is elképzelhető, hogy részben újraolvasztás nélkül magát a lemezt hasznosították. 14.3.3. Rontott tárgy Egy kölkedi csatpecek ovális bázisa az öntéskor hibásra sikerült, mint nyersanyag került a sírba. 14.3.4. Beolvasztásra szánt ókori bronztöredékek A kölkedi sírban több bronztárgy - tál, akasztók, szobor (?) töredékei, bronzérmek -bizonyítja, hogy az avar korszakban a bronz egyik legfontosabb, „tálcán kínált" nyersanyagát Pannónia császárkori bronzai jelentették. 166 Ugyanezt mutatja a fent említett klárafalvi üst is. i« Csallány 1933,50, 59-62. sz. 162 A kunszentmártoni ötvössír még publikálatlan anyagvizsgálati eredményei Mainzból. i« Rhé-Fettich 1931,32. "* Kiss 2002,26,25. t. 6. «s pl. Csallány 1933,12,82. és 83. sz. 166 Kiss 2002,26, 24. t.
