Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
fújtató fúvókái. Az ötlet Hayo Viercktől származik, és az alapot hozzá a csövecskék kiszélesedő majd kihajló peremrésze szolgáltatta: e peremkiképzés arra utal, hogy a csövekhez egykor egy szélesebb, már veszendőbe ment tárgy, a fújtató csatlakozhatott. 40 Mindenesetre a kora középkorból eddig csak agyagból vagy vasból készült fúvókákat ismerünk. 41 O O 4. kép Bronzlemezből hajlított fiivócső a kunszentmártoni ötvössírból (Kunszentmárton-Habranyi-telep 1. sír). 3. Öntőszerszámok 42 Az öntőszerszámok, vagyis az öntőminták, öntőformák és öntőkanalak ritka avar kori leletnek számítanak. Három, kőből faragott, tartós öntőformát (Dauerform) ismerünk a 7-8. századi Kárpátmedencéből: kettő női temetkezés kísérője volt, egy pedig szórvány lelet. A viaszveszejtéses eljárás során alkalmazott, egyszer használatos, a tárgyról letört agyagköpenynek (verlorene Form) nincs nyoma még a késő avar korszakból sem, amikor pedig az öntési eljárás általános gyakorlatnak örvendett. Öntőmintákat azonban egyes 7. századi ötvöseszköz-leletekben is találhatunk. 3.1. Öntőminta Az agyagból készült öntőforma negatív mintáját legegyszerűbb módon úgy készítik el, hogy a puha agyagba nyomnak egy úgynevezett öntőmintát, amely az öntés útján előállítandó tárgy első megjelenítése. A kora középkorból több bronzból készült öntőminta is ránk maradt. 43 Az öntőminták és a préselőminták különválasztása nem mindig egyértelmű. A bizonytalan rendeltetésű tárgyak esetén a fennmaradt párhuzamok készítési technikája lehet döntő érv a kérdés megválaszolásában 44 40 Vierck, kézirat, 210. 41 Wolters 1998, 367. Lásd még Th. Schmidts - B. Tobias, Blasebalg- statt Strahlrohr. Archäologisches Korrespondenzblatt 38, 2008, Heft 1,103-114. 42 A kora középkori öntési eljárásokéi számol be, avar kori tárgyakat is vizsgálat alá vonva, Birgit Bühler (Bühler 1998-99, 429-442) és Heinrich-Tamáska Orsolya (Heinrich-Tamáska 2002, 247-250). 43 Pl. a poysdorfi kis langobárd temető 6. sírja tartalmazott két bronz öntőmintát, amelyekről egy S- és egy kengyelfibula öntőformáját lehetett elkészíteni (Beninger 1966, 178, 5. t. 15, 16; Daim-Mehofer-Tobias 2005, 205). 44 Capelle-Vierck 1971,53-54,42. kép. Hasonló megfontolásból valószínűnek tartom, hogy az avar kori nagy préselőminta-együttesekben is rejtőzik néhány öntőminta: Fibula öntőmintája lehetett a fönlaki lelet kis állatalakja: öntött a keszthely-fenékpusztai temető 17. sírjának ezüsfibulája, és így készültek a DélEurópából származó, 6-7. századi állatalakos fibulák is. 45 Ugyancsak Fönlakon került elő egy ötujjas kengyelfibula öntőmintájának töredéke. Hasonló fibulákat kizárólag öntve ismerünk. Kérdéses viszont a fönlaki oroszlánpár rendeltetése. Egy rokon megfogalmazású martynovkai applikáció (vágtázó mének) ugyan öntött, de ellentett helyzetű, nyeregveretként aposztrofált állatpárokat préselve is ismerünk (Mala Perescepina). 46 Ugyancsak bizonytalan egy 2008-ban, szórvány leletként (Paks-Gyapa, 15. lelőhely) előkerült, bronzból öntött, kivitelezésében az avar kori préselőmintákra emlékeztető emberalak funkciója (5. kép 2). 3. 5. kép Avar kori öntő- vagy préselőminta (2.), valamint öntött (1.) és trébelt-granulált (3.) analógiái. 1: ismeretlen lelőhelyű tárgy a Magyar Nemzeti Múzeumból; 2: szórványlelet Paks-Gyapa 15. lelőhelyről; 3: szórványlelet Rákóczifalva-Bagi-föld 8/A lelőhelyről. 45 Barkóczi 1968, 284; Ibler 1991, 23-25,185. 46 Pekarskaja-Kidd 1994, no. 62-63; Werner 1984, 31. 1.1-2.
