Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
2 3 1. kép Bizánci kétkarú mérleg és bronzsúly a jutási ötvössírból. 1, 3: Veszprém-Jutas-Seredomb 166. sír; 2: Veszprém-Jutas-Seredomb 277. sír. 2. kép Bizánci kétkarú mérleg, valamint bronz- (5.) és üvegsúlyok (2-4.) a kunszentmártoni ötvössírból (Kunszentmárton-Habranyi telep 1. sír). Az avar településterületen a jutási valamint a kunszentmártoni ötvössírok 15 , a pókaszepetki 360. sír 16 és a kölked-feketekapui A temető 373. sírja 17 tartalmazott kétkarú mérleget és az első két esetben súlyokat is, s ezekkel azonos típusba tartozik a langobárd kori, hegykői mérleglelet. 18 3. kép Bronz- (1, 3-4.) és lapis lazuli (2.) súlyok a kunszentmártoni ötvössírból (Kunszentmárton-Habranyitelep 1. sír). A jutási és kunszentmártoni temetkezések mérlegeit, gazdag ötvöseszköz-leleteiknek köszönhetően - hasonlóan a brünni, mérleget is tartalmazó langobárd sírhoz 19 - az ötvösmester segédeszközeiként kell értelmeznünk. A feldolgozandó nemesfém, arany esetén valószínűleg főként bizánci solidus lemérésére szolgáltak. A hegykői és a pókaszepetki mérlegleletes sírokat, amelyek ötvösszerszámot nem tartalmaztak, a publikálók a meroving területek „kereskedő-arisztokráciájához" hasonlóan interpretálják. 1.1. Kétkarú mérleg A bizánci kétkarú mérlegtípus a késő római mérlegekből alakult ki. A korábbi típusok továbbfejlesztéseként - amelyeknél a felfüggesztésre csupán a mérlegkarok közepén elhelyezett kis fül és az ebbe fűzött zsinór szolgált -, a késő római mérlegen középen egy nyelv alakú nyúlvány található, ennek az aljához szegecselték a felfüggesztő rudat. Ha a mérleg nyugalmi helyzetéből kibillent, e nyúlvány a függőlegeshez képest való elmozdulása mutatta a kilengés mértékét. A bizánci mérlegen a középső nyúlvány meghosszabbodik. Ez a fajta felfüggesztő szerkezet jól tanulmányozható a kun15 Rácz 2004,140-141,166-168. 16 Cs. Sós-Salamon 1995,171, 22.1.13. 17 Kiss 1996,103, 73. t. 2-3. « Bóna 1961,131,136,3. kép. 19 Beninger-Freising 1933, 45.
