Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

GABLER DÉNES: Ferrariae et ars ferraria. A vas kitermelése és feldolgozása a római korban

20. kép Fogók a Heidenburg bei Kreimbach-i leletegyüttesben (Gaitzsch 1978 nyomán) Az izzó vas munkadarab alakításának nélkülözhetetlen eszköze a fogó (forceps); ennek ereje a karok hosszától függ. A hosszúságot ezenkívül a hevítő tűztől való távolság is befolyásolta. A fogó lényegében egy kétkarú emelő; formája a kovácsmesterség technikájával együtt fejlődött. A selzi leletben volt egy nagyobb példány; ennek hossza 35,4 cm .Ez a szerszám már az attikai vázákon is megjelent; a római emlékeken pedig Vulcanus elmaradhatatlan attribútuma lett. A császár korból fogóalakű fibulákat is ismerünk, amelyek a kovács szerszámát utánozzák.

108 Vas fogó került elő a hofheimi táborban, amely típusában megfelel a hauseni Jupiter oszlop ábrázolásának; ezeket általában lemezek megmunkálásához használták. Ennek változatát ismerjük Heddernheimből és a Heidenberg bei Kreimbach-nál talált későrómai depotleletből. Fogórészét általában laposra kalapálták (20. kép). A fogóknak másik típusánál a fogórész ovális vagy kerek. Ilyen látható az aquileiai reliefen vagy Marcellus kovács sírsztéléjén.

109 Ezek valószínűleg az olvasztótégely tartására szolgálhattak. Ilyen lelet található a bonni Rheinisches Landesmuseumban, valamint az augsti leletanyagban.

110 Speciális munkadarabok tartására alakíthatták ki a szögben elhajló végű fogórésszel ellátott forcepset, amilyen a silchesteri leletek közt található. A kézbeillő fogórészt feszítő ill. kapcsolótagok beiktatásával tették hatékonyabbá (21. kép).

111 A pannóniai ábrázolások közül a forceps-et egy szentendrei sírkő mutatja.

112 Fogó töredéke 108 E. Ettlinger: Die römischen Fibeln in der Schweiz. 1973, Taf.15- egy madranoi sírból 1114 Ld. 77 és 86 Ij. '»'Mutz 1976,30, Abb.23 1,1 Gaitzsch 1978,19-20 "

2 Ld. 101. lj került elő a petőházai villa mellett feltárt kovácsműhelyben. 21. kép Fogó az augsti leletanyagból (Mutz 1976 nyomán) A kovácsok fenti munkaeszközökön kívül vésőket, reszelőket, forrasztópálcákat, ólom függőónokat és láncokat használtak, amint ezt a selzi vagy a silchesteri depotleletek igazolják.

113 Érdekesek számunkra ezeken kívül azok a félkész termékek, amelyek a műhelyek lokalizálásában segítenek bennünket. Az augsti leletanyagban pl. egy 62 cm hosszú, mindkét végén hegyesre kalapált szeg található (22. kép), amely így semmire sem használható. Logikus tehát az a feltevés miszerint ez a szeg egy kovács-tanonc gyakorló munkája volt.

114 • 22. kép Félkész kovácsmunka Augstból (Mutz 1976 nyomán) A kovács-műhelyek kész termékeinek skáláját a bevezető részben próbáltuk meg áttekinteni. Itt csak egy szép kovácsolt vas ablakrácsra utalnánk, amely a Baselhez közeli holsteini villában került elő (23. kép).

115 A hajlítás, forrasztás, átfúrás, szétkalapálás, csúcsosra képzés és más nehéz munkafolyamatok révén kialakított kovácsolt vas mestermunka a provinciális római kovácsok- már-már művészi szintet elérő , magas fokú tudásának bizonyítéka. 113 Mutz 1976, 31; McWirr 1982, 20-22 114 Mutz 1976, 31 115 A. Mutz: Römische Fenstergitter. Jb. der Schweizerischen Gesellschaft für Urgesch. 48 (1960/1961) 107-112