Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

KEMECSI Lajos: Az inventáriumok alkalmazása a kovácsmesterség kutatásában

NAGY Zoltán - SZULOVSZKY János szerk.: A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. Az inventáriumok alkalmazása a kovácsmesterség kutatásában KEMECSI Lajos A miskolci konferencián elhangzott szakmai előadások számos különböző forrás felhasználásával vizsgálták a kovácsmesterség tematikáját. Az interdiszciplináris megközelítések, a recens kutatások, illetve a különböző archivális források alkalmazása egyaránt megjelentek az előadásokban.

1 Nem kapott viszont - különösen jelentőségéhez mérten - hangsúlyos szerepet a hagyatéki leltárak, inventáriumok forrástípusának bevonása a kovácsmesterséggel foglalkozó tudományos elemzésekben. A mindennapi élet adatainak a kutatásához a hagyatéki leltárak őrizték meg a legpontosabb adatokat számunkra. Rövid írásomban ennek a forrástípusnak az alkalmazási lehetőségei közül kívánok néhányat felvázolni, megjegyezve, hogy a forrástípus korszerű alkalmazási lehetőségeire éppen az utóbbi években születtek iránymutató munkák hazánkban és külföldön egyaránt.

2 Az inventáriumok és vagyoni összeírások olyan részletes jegyzékek, amelyek egy-egy személy, háztartás ingóságait és ingatlanait, pénzügyi aktíváit és passzíváit egyaránt tételesen számba veszik. Az elmúlt években újra megélénkülő hazai kutatás több évtizeddel korábbi vizsgálatok eredményeire építhetett, a hagyatéki leltárak terén. A társadalomtudományok elméleti fejlődése mellett, a számítógépes kutatás lehetőségeinek bővülése is támogatta ezt a változást. Német példa alapján több országban, így Magyarországon is megindult a számítógépes adatbázisok kialakítása.

3 1974-es előzmények után az 1980-as években gyorsult fel a Néprajzi Múzeum inventáriumgyűjteményének kialakítása.

4 A kovácsmesterséget gyakorló iparosok nagy száma magyarázza, hogy a Néprajzi Mú1 így pl. a kontóskönyvek sokrétű felhasználását Szilágyi Miklós és Kemecsi Lajos előadása is hangsúlyozta. 2 Pl. Kemecsi 2003. Itt hívom fel a figyelmet Granasztói Péter vonatkozó munkáira, melyekben példaértékű alapossággal mutatja be a nemzetközi szakirodalmat is. Granasztói 1998, 2000,2001, 2003,2005,2008. 3 Meiners 1985, Mohrmann 1990, Roth 1978. 4 Árva - Granasztói 2000. 698. A gyűjtés kezdetei szorosan kötődnek a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megvalósításának kezdeteihez, hiszen az itt tervezett muzeológusi tevékenység háttérbázisaként kívántak támaszkodni a leltárak gyűjteményére. Vö. Kemecsi 2003. zeum Inventarium gyűjteményében összegyűjtött leltárak között az egyik legnépesebb iparos csoport a kovácsoké. A kovács, kovácslegény foglalkozásúként 78 darabot őriztek a gyűjteményben 2000ben. Ezen leltárak terjedelme meghaladta a 330 oldalt.

5 A hagyatéki leltárakat felhasználó néprajzkutatók a nemzetközi tapasztalatokat hasznosítva túlléptek azon a kezdeti állapoton, mikor azt vizsgálták csupán, hogy pontosan hány tárgya lehetett valakinek a 18. században, és a hangsúlyt a különbségek révén feltárható társadalmi-kulturális összefüggésekre helyezték. Az inventáriumok gyűjtésének felélénkülése után a nagytömegű forráscsoport adottságai miatt előtérbe kerültek az intenzív lokális vizsgálatok. Kiemelkedik a mezővárosi irat együttesek közül a Festetics család keszthelyi uradalmának feldolgozottsága.

6 Benda Gyula módszertani kutatásai iránymutatást nyújtottak a tovább elemzések végzőinek is.

7 így készültek el Kocsis Gyula ceglédi feldolgozásai.

8 A lokális monografikus feldolgozások sorozatán

9 kívül, sorra készültek az egy-egy társadalmi réteg tárgyi ellátottságát elemző munkák is.

10 A korszerű társadalomtudományi kutatások irányába tartozik a társadalom rétegződésének a női inventáriumok alapján történő vizsgálata.

11 A nagy mennyiségű leltárt - esetenként több ezer darabot! - feldolgozó elemzések a francia történészek és néprajzosok munkáiban jelennek meg először.

12 Ezek a vizsgálatok igazolták, hogy a hagya5 Árva - Granasztói 2000. 711. 6 Benda 1988,1995. 2005. 7 Benda 1984a, 1984b, 1989a, 1989b, 1992, 1997, 2003, illetve összegyűjtve 2006. » Kocsis 1988,1997. 9 Tóth 1983, Rácz 1984, 1989, Tóth 1989, Juhász 1989, Szenti 1989, Bencsik 1993, Zólyomi é.n. 1996,1997, Güntner 1997. 10 Szűcs 1995a, illetve Askercz Éva soproni (1976) vagy Jakó Zsigmondnak kolozsvári (1957) gazdag polgári rétegek lakáskultúrájának vizsgálata. A vagyonosság és a társadalmi rétegződés, illetve az anyagi kultúra közötti összefüggéseket több kanadai kutató vizsgálta, s őket követték az európai társadalomtudósok (pl. Hardy 1983, Mathieu 1984, PaquetWallot 1983). 11 Szűcs 1995b. 12 Schweiz 1984, Boehler 1996.