Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
SZILÁGYI Miklós: Egy kisvárosi kovács kapcsolatrendszere (a 20. század első felében)
igénybe vett szolgáltatásai (fuvarok, szántás 14 ) is fel vannak jegyezve. Az „uraknak" a Fő utcai műhelyhez vonzódása bizonyosan összefügg annak felettébb kedvező elhelyezkedésével, nemcsak a kovácsmester jó hírével. A „jó hírhez" viszont hozzájárult, hogy olyan szolgáltatásokat (is) tudott nyújtani, amit más kovácsok nem. Az egész környéken ő alkalmazta pl. a „hamis lovak" patkolásakor a „megkötözést", melynek az ára azonos volt két új patkó felverésével. íme, édesanyám szavai: „ilyen hám, vagy gurtni, vagy minek mondták. Az egész környékről ide hozták az olyan lovakat, másutt nem tudták megvasalni, ehhez mindhez ragaszkodott a gazdája, mer' ezek gyönyörű lovak vótak: erős meg minden. Sok baj vót vele. Vót úgy, hogy egész délelőttöt is kínlódtak egy lónak a vasalásával. Bekötötték, megvasalták a két külső lábát, akkor kió'dták, akkor újra bekötötték. Vót úgy is, hogy annyira megbokrosodott, hogy nem lehetett még egyszer bekötni - akkor elmentek, és akkor jöttek vissza, amikor megszelídült egy kicsit." Ezt az emlékezést a felíró-könyv igazolja: akad olyan úri megrendelő (Surányi Géza malomtulajdonos), akinek minden patkoltatásánál (pontosabban: minden olyan patkoltatásnál, amikor éppen az a lova sorra került) fel volt számolva a megkötözés, 15 az eseti bejegyzések között pedig tiszaszöllősi és poroszlói ló-tulajdonos neve bukkan fel. A műhely „jó híréhez" az is hozzájárulhatott, hogy a patkolás, a ráfhúzás és az ekevas-élezés (a leggyakoribb munkafajták) 16 mellett gyakorlatilag „bármit" elvállalt, 14 Pl. Bakó György (az első feleségéről sógor) esetében 19291930-ban (kun)madarasi, egri, (füzes)abonyi, (tisza)csegei fuvar, ártéri szántás, búza hozatal és 7 kocsi trágya vitel, (mező)keresztesi fuvar van feljegyezve, a beszámítási arányok azonban nem egyértelműek. - Csontos Jánosné (anyós a második házassága szerint) esetében 1929-ben egyszer szerepel a szántás ellenértéke: „Tengeri szántás gyeppi [nyilván a Gyepipáskom nevű határrész] 12 P" - ezzel a következő, az évben, addig elvégzett kovácsmunkák állnak szemben: „1/11. 40 dar. sarok élezés 80 [fillér] / II/9. 17 dar. sarok élezés 34 [fillér] / 1 dar. kulcs csinálás 80 [fillér] / III/2. 10 dar. sarok élezés 20 [fillér] / 1 kapu kilincs 80 [fillér] / 111/18. Kocsihoz 2 csavar 80 [fillér] / IV/5. Kut hengerre 2 Karika 4,00 [Pengő] / 2 tengejcsinálás 1,50 [Pengő] / IV/10. 5 csavarcsinálás és hozzá 3 ráfból platnik 6,50 [Pengő] ajtó pántolás 80 [fillér] / 1 srófkulcs csinálás 1,60 [Pengő] / 1 vas élezés 50 [fillér] / IV/16. 1 vas élezés 50 [fillér] / IV/22. 1 vas élezés 50 [fillér] / TV/23. 1 vas élezés 50 [fillér]" 15 Pl. az 1928-ra vonatkozó bejegyzések: „11/28. Lóra 8 új patkó 10,40 [Pengő] / Megkötözés 3,20 [Pengő] / IV/30. Lóra 8 új patkó 12,80 [Pengő] / Megkötözés 3,20 [Pengő] / VI/11. Lóra 8 új patkó 12, 80 [Pengő] / Megkötözés 3,20 [Pengő] / VII/26. Lóra 4 új patkó 6, 40 [Pengő] / VIII/3. Lóra 4 új patkó 6,40 [Pengő] / Megkötözés 3,20 [Pengő] / VIII/28. Lóra 1 új patkó 1,60 [Pengő] / IX/7. Lóra 1 új patkó 1,60 [Pengő] / IX/10. Lóra 1 új patkó 1,60 [Pengő] / IX/19. Lóra 5 új patkó 8,00 [Pengő] / Megkötözés 3,20 [Pengő] / X/l. Lóra 1 új patkó 1,60 [Pengő] / X/31. Lóra 2 új patkó 3,20 [Pengő] / Megkötözés 3,20 [Pengő] / XI/5. Lóra 2 új patkó 3,20 [Pengő] / XI/12. Lóra 1 új patkó 1,60 [Pengő] / XI/13. Lóra 3 új patkó 4,80 [Pengő] / XII/4. Lóra 8 új srófos patkó 14,40 [Pengő] / Megkötözés 3,20 [Pengő]" 16 íme egy gazdálkodó (egyébként sógor) számára végzett munkák 1927. három utolsó hónapjában: „X/25. 1 vas élezés 50 tehát a nem kimondottan kovácstól elvárt szolgáltatásokat is teljesített. Fel-felbukkan pl. a bejegyzések között „hordóra abroncs", 17 „csavar" és „muter", „lakatjavítás", 18 „sparhelt pántolás", 19 „ládavasalás", 20 „csizmavasalás"; 21 egy építőipari vállalkozónak pedig szinte csak véső- és csákányélezést, kanál-és kapar ó-javítást végzett. 22 Az a tény, hogy „uraknak" dolgozott, korántsem jelentette azonban, hogy megrendelői közelebb engedték volna magukhoz őt, a városka kisiparos „elitjéhez" tartozó, s ezt a tényt a külvilágnak szóló gesztusaival is kinyilvánító személyt (gyermekeivel, a lányokkal is, elvégeztette pl. a polgári iskolát 23 ), mint bármelyik, hozzá képest parasztos életvitelű iparos-társát. Édesanyám kifogyhatatlan volt a járandóság behajtásakor átélt gyermekkori élményekből, melyeknek közös lényege, hogy az „urak" (s ebből a szempontból nem volt különbség a született dzsentrik és az újmódi urak között!) úgy fizettek, mintha kegyet osztogatnának. Amikor pl. egyszer a malom-tulajdonoshoz vitt számlát, s felvette a hintóra az ismerős kocsis, aki hazafelé tartva éppen megállt a műhelyük előtt, az úr pedig „meglátta, hogy az ők hintójokról szállok le, hogy olyan úr vagyok, hogy a hintójokon megyek a pé'zér', akkor eccer nem fize[fillér] / XI/2. csoroszja élezés 30 [fillér] / kisefa javítás 20 [fillér] / XI/7.1 vas élezés 50 [fillér] / XI/10. ismét kisefa javítás 60 [fillér] / 1 vas élezés 50 [fillér] / XII/5. Kocsihoz 2 új lőcs vasalás 5,00 [Pengő] / [olvashatatlan] / Nyújtó vasalás 1,00 [Pengő] / [olvashatatlan] / XII/8. Lóra 8 új srófos patkó 10,40 [Pengő] / XII/23. Szánkába 2 nagy csavar 2,50 [Pengő]" - az itt elő nem került ráfhúzásnak egyébként 1, 60 P volt az ára. 17 A postamesternőnek 1929. XI/12-én „Hordóra 1 új abroncs 1, 60 [Pengő]" 18 Egy zsidó kereskedő-vállalkozónak 1930-ban 1 új csavar 80 fillér, 2 új muter 50 fillér, lakatjavítás 1,20 P 19 A posta részére 1931-ben „sparhert pántolás" 1,20 P. 20 A postamesternőnek 1927. X/l-én „Ládavasalás 2,50 [Pengő]"21 Egy rokon gazdának 1930-ban „csizmavasalás" 70 fillér. 22 A részére munkák néhány tétele 1929-ben: „III/26. Kanalak javítása 3,80 [Pengő] / IV/3 2 dar. vasrúd élezés 1,20 [Pengő] / 2 csákány két végű élezés 1,20 [Pengő]" és az 1930-ban végzett összes munka: „1/16. Egy fejsze élezés 70 [fillér] / 1/25. 1 kalapács élezés 25 [fillér] / III/8. Taliga kerékre ráfhúzás 1,00 [Pengő] / III/17. 4 dar. uj csavar csinálás anyát én adtam 2,80 [pengő] / III/24. 8 véső élezés 2,00 [Pengő] / a falbontó stangli élezés 25 [fillér] / IV/1.4 dar. véső élezés 1,00 [Pengő] / IV/3.5 véső élezés 1,25 [Pengő] / IV/11. 1 Kalapács élezés 25 [fillér] / VI/29.1 Kalapács élezés 25 [fillér] V/19. 3 véső élezés 75 [fillér] / V/23. 1 véső élezés 25 [fillér] / VI/11. 2 dar. vágó élezés 50 [fillér] / VI/19. 1 Kalapács élezés 25 [fillér] / VII/7. 1 nyeső élezés 30 [fillért] / VII/21. 1 stangli élezés 25 [fillér] / 1 nyeső élezés 30 [fillér] / Hordó kulcs javítás 40 [fillér] / IX/9. 1 Kalapács élezés 25 [fillér] / IX/10.1 Kalapács élezés 25 [fillér] / X/6. 3 véső élezés 75 [fillér] / XI/26.1 nagy fejsze élezés 70 [fillér]" 23 A fiúk a polgári iskola elvégzésével a kisiparosi léttől is menekülni igyekeztek. A legidősebb fiú, Miklós (1907-1937) pénzügyőr szeretett volna lenni, ám mégiscsak inasnak, majd segédnek kellett maradnia az apai műhelyben. Majd e kovács-segéd fiú tragikus halála után (vérhasban halt meg egy hadgyakorlaton) az akkor már kereskedő inas legkisebb fiúnak, Jánosnak (1922 - ) kellett beállnia a műhelybe, aki azután kényszerű KTSz-be lépése és kezdődő betegsége miatt, még nagyapa halála előtt, véglegesen felszámolta azt.
