Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

DOMOKOS György: Vasfelhasználás és vasmegmunkálás a várakban a 16-17. században

használtakkal: tűzhely, fújtató, üllő, üllőbetétek, alakszerek, kalapácsok, fogók, reszelők, fúrók, hidegvágók, lyukasztók, valamint a tűz igazítására szolgáló szerszámok. 29 Gépeket viszont aligha használtak, legfeljebb a nagyobb, víz mellett fekvő műhelyekben dolgoztak víz hajtotta nagy kalapács­csal vagy fújtatóval, miként azt például a kassai hadszertár esetében erősen valószínűsíthető. 30 A kovácsok rendszerint maguk készítették szerszá­maikat, amelyeket alkalmanként az esedékes fel­adatnak megfelelően módosítottak. A kovácsműhely talán legfontosabb része a tűzhely. Erről ugyan a források konkrétan nem beszélnek, de néhányszor említik a száklyavasat, 31 amely a fúj tatóból 32 a tűztérbe érkező levegő meny­nyiségét, s ezzel a tűz hőmérsékletét szabályozta. A tűz pontos igazítása nagyon lényeges volt az anyag megfelelő módon történő hevítése szem­pontjából, ezért az ehhez szükséges eszközök, az ún. tűzszerszámok is gyakorta szerepeltek a leltá­rakban: a salak kihúzására szolgáló horgasvas, a kohónyárs vagy tűzpiszkáló, amellyel a fúvó eldugult gégéjét tisztították és az összeolvadt salakot lazí­tották fel, az izzó szén igazítására való kohó- vagy tüzilapát, valamint a szénlocsoló pamacs, amellyel vizet hintenek a szénre, hogy a hőmérsékletét sza­bályozzák. 33 29 A kovácsmesterségről szerzett ismereteimet döntő mértékben Jeges Andrásnak, a Nemzeti Múzeum restaurátorának köszönhe­tem, aki lekötelező szívélyességgel igazított el a szakmai kérdé­sekben, s pontosította könyvekből szerzett ismereteimet. Amennyiben a következőkben a szerszámokat és azok felhasz­nálást illetően mégis tévednék, az értelemszerűen az én hibám. Jeges András segítségét ez úton, ismételten köszönöm. 30 DOMOKOS, 2002.77-78. 31 Esseisen. Kassa, 1647. 52v„ Kassa, 1662.10v., Kassa, 1669.12v., Szádvár, 1596. 28r„ Szádvár, 1600.127v., Szigetvár, 1558. 6v. Az alábbi ismertetésben csak a várleltárakban talált szerszámokat gyűjtöttem össze. 32 Blasebalg, follis, fúvó vagy kovácsfúvó. Árva, 1583. 12v., Csábrág, 1558. 213r., Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Eger, 1558. 119r„ Eger, 1560.10v., 13v., Egerszeg, 1568. 7v., Huszt, 1674. 7r., Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. llv., Léva, 1558. 44r., Munkács, 1573. 36r., Munkács, 1603. 23r., Murány, 1550(1). 30r., Murány, 1550(n). 30v., Murány, 1584. 17v„ Palota, 1559. 5r., Sáros, 1556. llv., Sáros, 1557(1). 189v., 191v., Sáros, 1557(n). llv., 13v., Sáros, 1568. 22r„ Sáros, 1606. 35v., Sáros, 1608. 58r., Sümeg, 1568. 5r., Sümeg, 1572. 12r„ Sümeg, 1588. 34r., Sümeg, 1628. 4r., Szádvár, 1596. 28r., Szádvár, 1600. 127v., Szádvár, 1608. 6v., Szendrő, 1690.497v., Szentgyörgy, 1560. 21r., Szigetvár, 1558. 6v., Szigetvár, 1559. 141v., Végles, 1548. 34r., Végles, 1558. 20v„ Végles, 1562. 36v., Zólyom, 1553. 20r. 33 A horgasvas: Kassa, 1647. 52v., Murány, 1558. 226v. Németül Sperrhakennek nevezték. BUCZKÓ, 1994. 65. Buczkó szerint to­vább torzulva „sírhógni"-nak ejtették. A mai magyar nyelvben viszont sperhakninak mondják, és tolvajkulcs vagy feszítővas értelemben használják. Az értelmezést zavarja, hogy a szarvasüllőnek is ez a német neve. L. alább. A kohónyárs, Essspieß, Löscheisen, Löschspieß, exstinctorium: Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. lOv., Kassa, 1669. 12v., Sáros, 1557(1). 189v„ 191v., Sáros, 1557(n). llv., 13v., Sáros, 1568. 22r., Sümeg, 1572. 12r., Végles, 1548. 34r. A kohólapát, Esslöffel, Feuerlöffel, cochlear ad eiciendas carbones, ferrum, quo excrementa carbonis ejicitur: Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. lOv., Kassa, 1669. 12v., Munkács, 1573. 36v„ Murány, 1584. 17v., Sáros, 1556. llv., Sáros, 1568. 22r. A szénlocsoló pamacs, Löschwedel, exstinctorium: Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1669. 12v., Sáros, 1557(1). 191v„ Sáros, 1557(n). 12r., 13v., Zólyom, 1553. 20r. A fémet az üllőn dolgozták meg, amely minden műhelyben helyet kapott, olykor több is. 34 A szin­tén gyakori szarvasüllő a „rendes" kovácsüllőnél kisebb, esetleg ez utóbbi megfelelő mélyedésébe állított, gyűrűk, karikák, láncszemek készítéséhez való segédeszköz, 35 bár a kovácsüllő hegyes vége is alkalmas erre. A várakban ugyanis nagymennyi­ségű különféle láncot és karikát használtak, külö­nösen az (ágyú)vontatásnál, az emelőeszközöknél, és nem utolsó sorban a kutaknál. A fém durva megmunkálását a legnagyobb méretű kalapácsok­kal (pöröly, öregverő, ráverő), 36 a finomabbakat pedig a félkézkalapáccsal 37 végezték, de mellettük még más 34 Amboss, incus, ferrum fabrile: Árva, 1583. 12v., Csábrág, 1558. 213r., Ecsed, 1619. 140r., Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 13v., Eger, 1564. 25v., Egerszeg, 1568. 7v., Egerszeg, 1572. 3r., Fülek, 1635. 7r., Huszt, 1674. 7r., Kassa, 1647. 52v„ Kassa, 1662. 6v., Kassa, 1662. 10r., Kassa, 1669. llv., Léva, 1558. 44r., Léva, 1624. 8r., Munkács, 1573. 36r., 36v., Mun­kács, 1603. 23r., Murány, 1550(1). 30r„ Murány, 1550(n). 30v., Murány, 1558. 226v., Murány, 1584.17r., Palota, 1559. 5r., Sáros, 1556. llr„ Sáros, 1557(1). 189v., 191v., Sáros, 1557(n). llv., 13v., Sáros, 1568. 22r., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57v., Sempte, 1636 után. 19r., Sempte, 1639. Ív., Sümeg, 1568. 5r., Sümeg, 1572. 12r., Sümeg, 1588. 34r., Sümeg, 1628. 4r., Szádvár, 1608. 6v., Szendrő, 1690. 497v., Szentgyörgy, 1560. 21r., Szepesvár, 1677. 3r., Szigetvár, 1553. 6v., Szigetvár, 1558. 6r., Végles, 1548. 34r., Végles, 1558. 20r., Végles, 1562. 36v„ Zólyom, 1553.19v. 35 Sperrhaken, incus biceps, incus cornuta, incus rostrata: Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Eger, 1558. 11 8v., 119r„ Eger, 1560. 13v., Egerszeg, 1572. 3r., Kassa, 1554. 21v., Kassa, 1555. 66v., Kassa, 1662. 6v., 10r., Kassa, 1669. 12r., Murány, 1584. 17r., 17v., Sáros, 1556. Hr., Sáros, 1557(n). llv., 13v., Sáros, 1568. 22r., Sáros, 1606. 35r., Sáros, 1608. 57v., Sempte, 1636 után, 19r., Sümeg, 1572. 12r., Szentgyörgy, 1560. 21r. Szepesvár, 1677. 3r., Sziget­vár, 1558. 6r., Végles, 1548. 34r., Zólyom, 1553. 19v. A német Sperrhaken értelmezése nem egyszerű. Mint fentebb láttuk, jelenthet horgasvasat. Normál alakja Sperrhorn, ami Sperrhack, Sperrhock alakban is előfordult. GRIMM, Bd. 16. Sp. 2185., 2186. Hogy mikor fordítjuk horgasvasnak és mikor szarvasüllőnek, azt az adott forrásbely dönti el: pl. nehezen képzelhető el más­fél mázsás horgasvas. Mindezt tetézi, hogy a szarvasüllőt a lakatosoknál kizárólag Hornambossnak nevezték. Feltehetően a szarvasüllővel azonos célt szolgáltak bizonyos alakszerek is: „Jnstrumentum piramidule ferreum ad faciendos circulos 1." Végles, 1558. 20r. L. még: Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669.12v., Sáros, 1557(n). llv., Sáros, 1568. 22r. 36 Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a magyar leltárakban egyszer sem szerepelt a kalapács szó, csak a pöröly és a verő. Sempte, 1636 utá(n). 19r., A pöröly szó a német inven­táriumokban is előfordult, de ennek helyes német alakját nem sikerült megtalálnom (a forrásokban „Piri", „Berl", „Perli", „Porrell" olvasható): Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10r., Kassa, 1669. 12r., Murány, 1550(n). 30v., Murány, 1558. 226v., Sáros, 1557(n). 12r., 13v., Sempte, 1636 után, 19r., Szepesvár, 1705. 316r. (néhány, a Rákóczi-szabadságharc idejéből származó leltárt is felhasználtam az értelmezéshez, mivel a bennük felso­rolt tételek alapján a várak felszerelése ebben az időben még nem tért el a törökkoritól), Trencsén, 1557(n). 19r. Az öregverő megfelelője minden bizonnyal a Vorschlag vagy Vorschlaghammer. Kassa, 1554. 21v., Kassa, 1555. 66v., Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10r., Murány, 1550(n). 30v., Murány, 1558. 226v., Sáros, 1557(n). 12r., 13v., Szádvár, 1596. 28r., Szád­vár, 1600. 127v., Szigetvár, 1558. 6v. Talán ide sorolható még a Schmiedehammer is: Kassa, 1669.12r. 37 Handhammer, Fäustel, malleus manuális. A forrásokban ritkán fordul elő konkrétan megnevezve: Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12r., Murány, 1550(n). 30v., Sáros, 1556. Hr.; de bízvást mondható, hogy ahol a nagyobb fajták mellett pontosítás nél­kül, pusztán kalapácsról írnak, ott a félkézkalapácsról van szó. Árva, 1583. 12v., Csábrág, 1558. 213r., Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 13v., Eger, 1564. 25v., Egerszeg, 1568. 7v., Egerszeg, 1572. 3r., Érsekújvár, 1571. 7r., Léva, 1558. 44r., Munkács, 1573. 36r., Murány, 1550(1). 30r., Murány, 1558. 227r„ Murány, 1584.17v., Palota, 1559. 5r., Sáros,

Next

/
Thumbnails
Contents