Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

SARUSI KISS Béla: Újabb adatok a murányi vasbányászatról

hetet működött, tehát összesen 125 mázsa vasat szolgáltatattak be a hámorok. jan 1-apr 30 inaj l-jim.18 jún 19-nug. 5. avtg 6.-oki 7. oki 8-dec 31 j • Muiánv völgy, Nagvröce • Jolsva völgy • Ratkó völgye | A hámorok működési ideje (összes, hét) 1590 A fenti időmetszetek egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a murányi uradalomban a hámorok, illetve huták működési ideje között alapvető különbségek vannak. Míg a huták szinte egyfolytában működtek, egy-egy hámor sohasem működött fél évnél tovább. Látszik az is, hogy a murányi uradalom felső részén működő hámorok jóval több ideig működtek, mint az alsó részen, Jolsva környékén üzemelők, de az is szembeötlő, hogy a ratkóiak még ennél is kevesebbet dolgoztak.

58 A várról 1549-ben készült urbárium Muránynál megemlíti, hogy akkor nem fizetnek, ha a nincs elég víz, vagy ha hideg van.

59 Bár most már mindkét vasüzem működésére vonatkozóan sok adatokat sorakoztattam fel, akad még egy nem csekély részlet, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésemre közvetlen forrás, ez pedig az egy hutában, illetve egy hámorban termelt vas mennyisége.

60 A huták termelési mennyiségéről egyáltalán nincsenek adataink. A hámorokról rendelkezésre álló közvetett adatok ugyanakkor meglehetősen nagy szóródást mutatnak. Heckenast Gusztáv a Feigel Péter által 1550-ben tett becslést (hámoronként heti 40 mázsa vas) említi,

61 később azonban mégiscsak 18-20 mázsában határozza meg egy hámor heti termelését,

62 majd egy murányi hámor 1705-ös adata ismét csak a 18 mázsás értéket erősíti.

63 58 Ez azt a feltételezést engedi meg, hogy a hámorok időszakos működését esetleg a Murány, illetve a Ratkó völgyében futó Túróc patakok vízhozama határozta meg. Ennek ugyanakkor ellentmondani látszik, hogy a huták üzemeltetéséhez is szükség volt a folyóvíz által meghajtott fújtatókra, márpedig a huták egész évben működtek. 39 ÖStA HKA VUG RN. 45. No. 190. fol. 8r. 60 Létezik ugyan egy XVIII. századi adat, miszerint egy bucakemence napi 2-6 mázsát állított elő, de ezt az adatot nehéz a XVI. századra is érvényesnek tekinteni. Heckenast, Magyarországi vaskohászat 186. p. 61 Heckenast, Magyarországi vaskohászat 114. p. 62 Uo., 142. p. „Egy vashámor egy olvasztókemencével heti 1820 mázsa vasat állított elő a XVI. század közepén és a XVIII. század elejére az évi 30 munkahét általánosan érvényesnek tekinthető." 63 Uo., 133. p. Igazán nehezen értelmezhető ugyanakkor, hogy a XVIII. század elején országos átlagszámításkor heti 13 mázsányi értéket adtak meg egy hámor heti teljesítményeknét. Uo., 71. p. A Feigel féle felmérés a 32 működő hámor esetén heti 1280 mázsa vassal számolt: ez 40 mázsa vasat feltételez egy hámor heti termelésének. A huták termelésének mennyiségi adatai arra lennének jók, hogy abból meghatározhassuk a magyarországi vasbányákból felszínre hozott és nyersvassá alakított vas mennyiségét. Joggal tételezhetjük fel ugyanakkor, hogy a működő hámorokban csak magyarországi vasat dolgoztak fel és azt is, hogy hámorban történő megmunkálás nélkül nem, vagy csak nagyon kis mennyiséget szállítottak ki az országból. így a hámorok termelési mennyiségéből jó eséllyel következtethetünk az ország vastermelésére. A számadáskönyv és az urbáriumok alapján korábban a murányi és a ratkói völgyben (1563 júliusa és az 1564 júliusa között) 9-9 működő hámort, 127 mázsa nyersvas bevételt és 254 heti működést tételeztem fel.

64 Ezekből az adatokból az következett, hogy egy hámor átlagban 14 héten át működött. Ha a 18 hámor hetente egyenként 18 mázsa vasat állított elő,

65 akkor a Murányhoz tartozó hámorok 1564-ben kb. 4536 mázsa vasat állítottak elő. A tizedjegyzékek között található kimutatás adatai azonban ettől valamelyest eltértek. A két völgy hámorai valójában összesen 274 hetet működtek. Ebből az következne, hogy 137 mázsát kellett volna adózniuk. Mégis azért kevesebb 10 mázsával a valóban beérkezett vas, mint ami a működési időből következne, mert Hans Schmiedt 40 heti működés után csak 10 mázsát adózott. (Ez az egyetlen olyan kimutatás, amikor eltér a működési idő és az arányosan számított adó.) A hámorok száma nem különbözött a kimutatás szerint, csupán megoszlásuk: a murányi völgyben a nyolc hámoros közül kettő is két hámort üzemeltetett, a ratkói völgyben ugyanakkor csak nyolc hámor üzemelt. A korábbi számítás, miszerint a hámorok adatai 14,1 héten keresztül működtek, így kb. 15,2 hét/év átlagra módosul. A számítást azonban lényegesen nem érdemes újrakezdeni, mert a későbbi évek (1572, 1578 és 1590) adatai is inkább a 14 hetes évi átlaghoz közelítenek A középkor végén 10-20 ezer mázsányira tehető a magyarországi és erdélyi vasbányák éves termelése,

66 amelynek többsége a Gömör-Szepesi Érchegységből került ki. A XVI. század második felében kb. 160 magyarországi és erdélyi vasmű üzemelt.

67 Ha feltételezzük, hogy az ország más területein is hámoronként 18 mázsát állítottak elő és évente kb. 14 héten keresztül működtek a hámorok, akkor Magyarországon ekkor hozzávetőleg 36 ezer mázsa vasat állítottak elő évente.

68 Ez a meny64 Sarusi Kiss, Vasgyártás és vasgazdálkodás 89. p. 65 Heckenast, Magyarországi vaskohászat 133. p. <*Uo., 71. p. 67 Uo., 113. p. 68 Más becslések szerint a XVI. század végén 50-100 ezer bécsi mázsát termeltek Magyarországon. Culyás-Remport, A vas jelenléte 23-36. p.