Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
SPÓNER Péter: Lakatos céhek Északkelet-Magyarországon
szabaduló legénytől kért összeget 3 forintra emelték. 48 1872. évi VIII. törvény megszűntette a céhrendszert és az egykori iparos szervezetek szabad ipartársulatokká alakultak. A lakatosok a rézművesekkel kezdték meg a tárgyalásokat és 1872. novemberben elfogadták a sárga rézműves, lakatos, köteles és fésűs ipartársulat alapszabályait. 49 E társulat azonban nem állt fenn sokáig, mert 1775-ben a lakatosok már a szíjgyártókkal alkottak közös ipartársulatot. 50 1883-ban a Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint még 19-en űzték az ipart, a századfordulón azonban már egyetlen lakatos sem dolgozott a városban. 51 Locksmith's guilds in the North-East region of Hungary In medieval Hungary, during the 14th-15th century, the iron industrial handcrafting society showed strong specialization. Several industrial branches requiring solid professional expertise diverged from the blacksmith trade such as locksmiths and the diverse arms manufacturing trades. As early as the 15th century, in Hungary Kassa was one of the centers of arms manufacturing, which was in its prime in the 16th-17th century. The high level of specialization and the high number of guilds founded by these trades indicate that this industrial branch - which was primarily pursued by craftsmen of German origin - flourished at the time. In the 18th century a significant change occurred in the product structure. In the earlier centuries locksmiths were primarily arms manufacturers who prepared metal objects requiring high professional expertise. The price lists of the time bear witness that by the 1700s within the fitting profession the making of everyday personal articles gained predominance. Arms manufacturing was reduced to the mending of broken arms, new ones were rarely made. In the middle of the 19th century, the situation of workshops - and so that of the locksmiths - got increasingly worse. The largest problem for the trade was the shrinking of the market. Levéltári és gyűjteményi rövidítések B.-A.-Z. m. Lt. = Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc IV. 501 /a = Borsod vármegye levéltára, Borsod vármegye közgyűléseinek jegyzőkönyvei IV. 501/b = Borsod vármegye levéltára, Acta Politica IV. 501/c = Borsod vármegye levéltára, Acta Judicialia Prothocollata « Gondos ]., 1997., 30. 49 Gondos /.,1997., 31. 50 Veres L., 2003., 369. 51 Veres L., 2003., 399. IV. 1501/a = Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyvei HOM = Herman Ottó Múzeum, Miskolc HTD I. = Történeti Dokumentáció, céhes gyűjtemény TGY = Történeti Gyűjtemény Irodalom Bodó 1975 Bodó Sándor: Céhes mesterek, landmaiszterek és kontárok Észak-Magyarországon 1872-ig. Etnographia 4. 537-551. Gyulai 1996 Gyulai Éva: Termelés és kereskedelem a középkori Miskolcon. In: Kubinyi András (szerk.): Miskolc története I. kötet. A kezdetektől 1526-ig. Miskolc, 1996.165-364. Gondos 1997 Gondos lózsef: A miskolci lakatos céh története. (Szakdolgozat, Miskolci Egyetem) Gyulai 1998 Gyulai Éva: Gazdálkodás, termelés és árucsere a kora újkori Miskolcon. In: Szakály Ferenc (szerk.): Miskolc története II. kötet. 1526-1702. Miskolc, 1998.175-357. Kalmár 1987 Kalmár János: Mád, tokaj-hegyalj ai község élete a 16-18. században. Mád 1987. Kemény 1901 Kemény Lajos: Kassai czéhek árszabásai a XVII. századból. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle VIII. évf. [1901] 25-41. Marjalaki 1987 Marjalaki Kis Lajos: Történeti tanulmányok. Miskolc Várostörténeti Közlemények I., 1987. Németh 1985 Németh Gábor: Céhek és céhfíliációk a Hegyalján a 16-18. században. In: V. Kézművesipartörténeti Szimpózium, Veszprém. Szerk.: Nagybákay Péter-Német Gábor. VEAB Veszprém, 1985. 217-224. Román 1965 Román János: Zemplén megye XVI-XVII. Századi iparának szakmái és mesterségei, különös tekintettel a Hegyaljára. In: Történelmi Évkönyv. Szerk.: Deák Gábor, Miskolc. 9-93. Román 1966 Román János: Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának szakmái és mesterségei a XVI-XVII. században, különös tekintettel a Hegyaljára. In: Tanulmányok Zemplén megye XVI-XVII. századi agrártörténetéből. Szerk.: Makkai László, Budapest. 561-627. Szádeczky 1913 Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon I-II. köt. Budapest, 1913.
