Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
MAGYAR Kálmán: A somogyi középkori vasművesség (kovácsművesség) emlékei 1
Somogy vár . i Pusztakovácsi Kö tcse m Pűca-puszta (• "Kapoly Kapo ty-puszta ^ , S égesd • Beleg ? Som ogy^szoo Ötvöskónyi i Ri nyakovacsi Forrásokban szerepel csak KÖZÉPKORI KOVACSMUHELYEK LELŐHELYEI SOMOGYBAN 2. kép Közévkori kovácsműhelyek lelőhelyei Somogyban (M. Hrotkó Zsuzsanna rajza) Középkori somogyi kovácsművesség kutatása 1982-2007 között Már 1982-ben meghatározhattuk, hogy Somogyvár és Segesd ispánsági központok környékén fordulnak elő leggyakrabban a középkori vasművességgel kapcsolatba hozható települések. A nyelvészeti, a történeti és a néprajzi kutatások szerint (Viga 2007, 68-76.) - az ország legtöbb ispáni váránál - elsősorban a vár, de szerintünk a fontosabb udvarházak és más központok ellátására ugyancsak létesültek ilyen falvak. Az 1982-es veszprémi konferencián mégis a hallgatóság körében nagy meglepetést keltett a Somogyban 1962-1974 között talált nyolc vasolvasztó és egy kovácsműhely (Kötcse-Pócapuszta) általam történő ismertetése.(Magyar 1984, 217-226.) Az azóta eltelt huszonöt év során Somogyban hihetetlen gyarapodás következett be, elsősorban a kora Árpád-kor vasolvasztó műhelyeinek kutatása terén. A kutatás hét évvel ezelőtti helyzetét már Gömöri János összegezte (Gömöri 2000, 17.). Ekkor ő 381 magyarországi vasipari lelőhelyet jelölt be, amelyből 96 helyen minden bizonnyal kovácsműhelyek működtek. Ebből Somogyban Kötcse (ma már Kapoly) Pócapuszta, Segesd-Város (Váralja) a biztos, míg Ötvöskónyi és Beleg a bizonytalan középkori kovácsműhely lelőhelyek voltak. Legújabb kutatásaink szerint (2003) Kapolypusztán még egy kovácsműhely helye biztos, míg Somogyszobon (1997-2007 között), valamint Segesd-Rétföld-dűlőben (2007) csak esetlegesen kovács(?) műhelyre utaló - faszenet és agyaggolyót tartalmazó - lelőhely (többnyire gödrök, sok kerámiával!)kerültek elő (AradiKapitány 1997., Bajzik-Költő-Molnár 2007.) (2. kép). Ugyancsak új adatnak vehető, hogy a vasművességre vonatkozó somogyi helynevekből az 1982-ben öszszeállított térképemről még hiányzott a korai, az úgynevezett türk kovácsokhoz is kapcsolható (Gömöri 2000, 285.) Tárkány (Nagyberki-Tárkány) helynév. Mára kiegészült a Csatár-Csitár helynév sorozata is. Ma Karád-Csatár, Somogyudvarhely-Csatártó, TaranyCsatártó, Balatonlelle-Vértes(?), valamint a vaskohászat és a vasverő (kovács) közé iktatható mesterség a vastömörítő (Tömörd) helynév (Balatonlelle-Tömörd) is ismert (1. kép). A középkori forrásokban általában szerepelnek a különböző királyi, főúri, városi, mezővárosi és falusi kovácsok. Külön kategóriát jelentenek az udvarházakhoz és a várakhoz, kastélyokhoz tartozó kovácsmesterek. A legősibb vastárgyakat a fegyvereket és a különböző gazdasági (erdő, mező és szőlészeti) eszközöket (ekét, kaszát, kapát, szőlőmetsző kést stb.) kovácsoló mester készíthette. (Bogdán 1978, 150158, 193-196, 197-199., Hofmann 2004, 113-120., Gömöri 2005, 66-67., Szulovszky 2005, 5-26.) Somogyi kutatásainkból eddig a falusi, a mezővárosi és az udvarháznak dolgozó kovácsműhely és a rájuk vonatkozó leletek kerültek elő Kapoly-pusztán, Kapoly-Pócapusztán és Segesd-Város (Váralja) területén. Éppen ezért most röviden áttekintjük a somogyi régészeti helyszíneléseink és ásatásaink során előkerült kovácsműhely helyszíneket és a leleteket. Kapolypusztán és Kapoly-Pócapusztán talált középkori kovácsműhelyek Amint azt már több ízben is tárgyaltuk (Magyar 1983, 101., Magyar 2004-2005, 300, 343-345.) a Kapolypusztán és a Kapoly-Pócapusztán általunk talált lelőhelyek a középkori Nagyút másképpen Hadút közelében, attól K-re találhatóak. Az 1152-ben Copul-ként említett, a Kapolcs (Copulch) egy kun férfi nevéből származó Kapoly vagy másképpen Egyházas és Nagykapoly falu a törökkorban pusztult el. Ez az Egyházas vagy Nagykapoly, a Kapolyként is szereplő régi faluhely ma a (szántódi és tabi útelágazástól É-ra kb. 100 méterre lévő) műúttól Ny-ra folyó patak jobb oldalán talál-
