Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
HORVÁTH Antónia - TEREI György: Kána falu vasleletei
hallottunk, amely a megmaradt melléktermékekből, hulladékokból, következtet kovácsműhely jelenlétére. Ezeknél az objektumoknál nem maradtak fenn tárgyi emlékek, eszközök, így csak közvetett bizonyítékaink vannak. Az 595. objektum ED-i irányú téglalap alakú sekély egyenes aljú ház. Hossza: 370 cm, szélessége: 350 cm volt, kicsivel nagyobb a kánai házak átlagméretétől. Mélysége: 40 cm. A DNy-i sarkában van a kemence, mely K-Ny-i irányú, és a szája a ház belseje felé néz. A kemence oldala kövekkel volt több sorban kirakva. A ház közepén egy nagy gödör található. A két rövidebb oldal közepén l-l cölöplyuk van. A ház ENy-i sarkában helyezkedik el egy kisebb gödör, az ÉK-i sarokhoz közel pedig két cölöplyuk-szerű beásást találtunk. A ház téglalap alakú, de a sarkainál a cölöplyukszerű beásások miatt lekerekített, és az oldal síkjából kiálló. A kemence viszont nem áll ki a ház síkjából. A K-i oldalon egy nagyobb kiterjedésű 5-10 cm vörös átégett paticsos réteg volt megfigyelhető, úgy tűnt, hogy oda egy helyre hordták a munka során a parazsat. Az objektumból előkerült leletanyagban az Árpád-kori kerámiatöredékek mellett számos vastárgy is (ácskapocs, késtokmerevítő) előkerült, valamint nagyon sok vassalak. Véleményünk szerint a vassalakok igen nagy száma miatt feltételezzük, hogy vagy ez az objektum volt a kovácsműhely, vagy ebben ezzel kapcsolatos tevékenység folyhatott. Összefoglalás A kánai leletek közül az egyik legjelentősebb tárgytípusnak a vasból készült eszközöket, tárgyakat mondhatjuk. A vizsgálat során több kérdés merült fel. Árpád-kori falvainkban viszonylag kevés vasleletet találhatunk. Kánán nem csak hogy sokat, de jó minőségűt is. Magyarázat lehet egyrészt az, hogy majdnem a teljes falu, 15-16 hektár nagyságban, feltárásra került, másrészt feltételezhető, hogy a tatárjárás hírére elmenekültek, és nem volt idejük elvinni eszközeiket, szerszámaikat, erre lehet bizonyíték a vasdepó is, melyben ép tárgyat találtunk. A vaseszközök komoly értékkel bírtak a középkor folyamán (SZABÓ 1954.). A törött darabokat beolvasztották, újra feldolgozták 23 . Ezért szokatlan, hogy a tárgyak egy nagy része teljesen ép állapotban került elő. Ezt a tényt pedig nem köthetjük a tatárjárás pusztításához, hiszen erőszakos cselekményre utaló nyomot sehol nem találtunk, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy elmenekültek, erre bizonyítékok az elrejtett vasleletek, valamint az épen földbe került tárgyak. 23 Másodlagos felhasználás kevés esetben figyelhető meg Kánán. Az eltörött rugós ollóból koporsókapcsot, szőlőmetszőkésből kampót készítettek. Továbbá kérdés, hogy egy falu gazdagságának lehet-e fokmérője a vasanyag ilyen mértékű jelenléte. Ez is köthető a szerencsés körülményekhez, vagy alátámasztja azt a gazdagságot, melyet a többi lelet feltételez. Bár mezőgazdasági eszközeink feldolgozása és kormeghatározása megtörtént (MÜLLER 1975.), számos egyéb vaseszköz kapcsán ez nem valósult meg. Több, a korszakra egyáltalán nem (pl.: jégsarkantyú), vagy csak kevéssé jellemző lelet (pl.: tengelyes olló) került elő. Ezeknél a tárgyaknál elmondható, hogy már a 12-13. században is használták, bár nagyszámú elterjedésük csak későbbre tehető. Datálásuk azonban nehéz, hiszen formájukat változtatás nélkül megőrizték évszázadok során. 1983-ban Müller Róbert úgy fogalmazott (MÜLLER 1985, 427.), hogy a vaseszközök kutatása periférikus területe a középkor kutatásának, és a leletcsoport feldolgozottsága elmarad a kerámiáétól. Az azóta eltelt több mint 20 év során bár számos új kutatás eredményét ismerhettünk meg, mégis sok megválaszolatlan kérdés maradt. A kánai leletek vizsgálata során a mi esetünkben is jelenleg több a kérdések száma, mint a válaszoké. Iron finds of Kána village The research of the Árpád-age Kána village started in 2003 and finished in 2005 at Kőérberek Tóváros Lakóparkban in Budapest's 9 th district. We found artifects of 10 different ages on the 22 acre excavations area. During the excavations we discovered 200 houses with walls built under ground level, a church made of kváderkő decorated with carvings, 300 of 1100 graves were bedded with kváderkő. The large amount of findings contained 50 glass peaces, a large amount of coins, finely developed accessories, and a numerous amount of iron objects. The processing of the collected material is continous. Only the 15% of the 2000 objects were large enoungh to be possible to determine the purpose of it. The village was up between the middle of the 12 th and the 13 th century so the dating of the iron objects is very precise. Most of the peaces turned up from houses and holes, and a smaller amount from graves and ditches. The most frequented palce of these objects was a depo find inig and a 8x5meter storing room. Most of the Árpád-age's agricultural tools were represented in the findings. Two fully intact diging shoes (ásó papucs:)) were found, one of them is sharp ended, the other is abrased, both are simetric and toward their legs are widening. An also intact hoe, with strait and sharp plate and rounded end, a hoe blade part and a suspected hoe like part were also excavated. Nine grape cuting tools were also found, 3 with axe, one with broken axe, 2
