Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

KVASSAY Judit: Mire használhattak agyaggolyókat az Árpád-kori kovácsműhelyekben?

Méretük szintúgy változatos, átmérőjük 3,5 cen­timétertől 8,5 centiméterig terjed, de legáltaláno­sabb az 5-6 centiméteres átmérő. A golyók - az ugyanazon a helyszínen talált, erősen kavicsos soványítású edényekkel ellentétben - finom szem­cséjű, csillámos homokkal soványított agyagból készültek. Felületükön gyakran megfigyelhető pelyva- (2. kép) vagy homokágy lenyomata (3. kép). 2. kép Pelyvaágy lenyomata agyaggolyó lapított alján 3. kép Homokágy lenyomata agyggolyó erősen lapított alján Általában gondosan gyúrtak, finoman simított felületűek. Közepesen égtek ki, a barna különböző árnyalataiban: világos sárgás-barnára, barnára, vöröses-barnára; közepük többnyire szürke, tapin­tásuk porózus. Másodlagos égésnyomok csak ke­vés darabon láthatók. A Zala megyében előkerült agyaggolyók lelőhe­lyeinek (4. kép) több mint felénél végeztek régésze­ti ásatásokat, ahol előkerülésük körülményeit pon­tosan feljegyezték, eddig mégsem derült fény használatuk mibenlétére. A vasfeldolgozáshoz való kötésüket avval látom alátámasztottnak, hogy sok esetben kovácstelepeken vagy kovácsmű­helyek területén kerültek elő. 6 Az olyan feltárások esetében, ahol műhelynyomokat ugyan nem talál­tak, a kísérőleletek közt gyakori a vassalak, 7 és mindig erősen faszenes-hamus, égett betöltésű objektumokból 8 származnak a golyók. De soha nem magából a kovácstűzhelyből kerülnek elő! Hanem olyan hulladékgödrökből, amelyekbe át­égett tapasztásdarabokat, edénytöredékeket, állat­csontokat is szórtak, és sok faszenet söpörtek. Te­hát, amikor az agyaggolyók kiégett formában elénk tárulnak, már funkciójukat vesztették és szemétnek minősültek. A legkülönlegesebb példa a Balatonmagyaród határában, a középkori Kolon falu területén kibontott kút. A használaton kívül került, homokkal félig feltelt kutat ugyanis külö­nös összetételű hulladékkal töltötték fel. Nem egy­szerű háztartási szemetet szórtak bele, hanem egy kovács- és egy csontfaragó műhely „ipari hulladé­kai", azaz nagy mennyiségű vassalak és félig meg­munkált állatcsont került bele. Ezek között hamus, faszenes, sok tapasztásdarabbal kevert rétegek váltakoztak. A leletek közt természetesen szép számban voltak az agyaggolyók. 9 Az viszont el­gondolkoztató, hogy Letenye-Hergyó-földeken, ahol több ezer négyzetméternyi felületet feltártak a késő Árpád-kori településből, kemencékkel, mű­helygödrökkel, és ahol 12 objektumból nagyszámú agyaggolyó került elő, vasművesség nyomára nem akadtak. 10 Elképzelhető tehát, hogy nemcsak a vasművesség, hanem másfajta ipari tevékenység egyszerű segédeszközei is lehettek az agyaggo­lyók. Az agyaggolyók kérdését taglaló cikk megjele­nését követően, az M7 és M70 autópályák zalai nyomvonalán végzett feltárások során, Letenye és Nagykanizsa vidékén szinte mindegyik Árpád­kori lelőhelyen előkerültek agyaggolyók. 11 További zalaegerszegi leletek láttak napvilágot, és legutóbb a megye délnyugati szélén is előbukkantak. így a zalai agyaggolyó lelőhelyek száma 44-re emelke­dett. Korábban csak Árpád-kori, és annak is főleg korai, 11-12. századi szakaszából származó lele­tekkel együtt napvilágra jött agyaggolyókat ismer­tünk. Az utóbbi években viszont - szintén vasmű­6 Csatár-TSZ istálló: VALTER I., 1979, 47. Csonkahegyhát­Szentiván: MÜLLER R., 1971, 17-18. Letenye-Lapuleveles-dűlő: SZÁRAZ CS., 2004, 16. Nagybakónak: Horváth László szóbeli közlése. Páka-Várhelyi domb: MOLNÁR L.-VÁNDOR L., 1983, 111. 7 Balatonmagyaród-Alsó-Koloni-dűlő: Kv ASSAY }., 2006, 261. Hahót-Telek-szeg: ld. 1. jegyzet, Nagykanizsa-Billa: ld. 2. jegy­zet, Söjtör-Vasvölgy: VALTER L, 1963, Zalaegerszeg-Ságod­Kutasi-dűlő: Kvassay J. ásatása 2002, feldolgozás alatt 8 Bak-Felrétbak: HORVÁTH L. A., 1997, 162. Hottó-Szent­mihályfa: MÜLLER R., 1971, 58-59. 9 KVASSAY J., 2006,261. 10 MÜLLER R., 2003,18. 11 Kvassay Judit: Árpád-kori településnyomok Letenye vidékén. (Az M7 és M70 autópályák nyomvonalán 2003-ban végzett régészeti kutatások eredményei.) Zalai Múzeum 14 (2005), 245­261. A Nagykanizsa környéki és egyéb lelőhelyek feldolgozás alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents