Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - ZIMÁNYI VERA A Magyar Országos Levéltárba került körmendi Batthyány Hercegi Levéltár
... r,, ,, v; , 2. /4 család leszármazását Kővágóőrsi Miskétől Batthyány III. Ádámig nyomon követő, égett családfa, XVIII. század 5137 darab Mohács előtti oklevél, melyet a MOL Középkori Gyűjteményében összefüggő tömbként helyeztünk el, 276 doboznyi misszilis, benne 123 doboz a XVI-XVII., és 153 doboz a XVIII-XIX., részben a XX. századból való, összesen több mint 108 000 darab, együtt 45,85 folyóméter. Maga a felállított iratanyag 993 csomót, 131 kötetet és/vagy 11 dobozt tesz ki, összesen 210,7 fm terjedelemben, és mint ilyen, az ország legnagyobb, és mindenképpen legértékesebb családi levéltárainak az egyike. E mennyiségből elkülöníthető 138 csomó - 22,5 fm -, ami nem a Batthyányakra vonatkozik, hanem a rokon és kihalt Illésházy család levéltára. 8 menteni, amelyeknek, a széle ugyan meg volt - és a mai napig meg van - pörkölődve, egészen azonban mégis használhatók, olvashatók, restaurálhatok. A végleges leltárban szereplő „vegyes, rendezetlen, égéit iratok, XVI-XVII. század" így keletkezett, összesen 35 csomó, ill. doboz, abban a reménységben, hogy idővel majd restaurálni fogják azokat. A teljesen elégelt iratok zömét az a nagy mennyiségű, időrendbe sorolt vegyes irat adta, amely a legkevésbé értékes része voll a levéltár XVI-XVII. századi részének. Hz nem keserű vigasz, hanem tény. November és december, sőt január folyamán a vízbe mártással megmentett iratokat szárítgattuk, az Állami Nyomdától kapott, elég jól szívó papírlapokat tettük az iratok közé, e lapokat cserélgettük, szárogattuk. A XVI-XVIII. századi merített papír hihetetlenül erős, sokat kibír, az egykori tinta úgyszintén. Izzó hőség és vízfürdő után szinte alig halványodott el az írás. Az elsődleges mentési munkák lezárulásával folytathattuk a levéltár rendezését, ill. a már rendezett anyag megbomlott rendszerezésének a helyreállítását. E munkák során mintegy 53 000 darab XVIII-XX. szcizadi misszilis került elő, ezeket több évi munkával - a XVI-XVII. századiakhoz hasonlóan - a levélírók abc-rendjében helyezte el és jegyzetelte, továbbá a XVI-XVII. századi misszilisek rendjét is ellenőrizte dr. Fekete Nagy Antal, akit 1957-től újra felvettek a levéltárba. Párhuzamosan folytattuk, illetve befejeztük a bazilika pincéjében őrzött, igen nagy mennyiségű XVIII-XJX., kisebb hányadában XX. századi iratanyag rendezését és jegyzékelését is. Mindezen munkálatok befejezésével - részben azokkal párhuzamosan is - repertóriumot készítettem a levéltárról. Világossá vált, hogy itt a Batthyány II. Kristóf és Pál között 1662-ben lezajlótl osztozkodáskor két ágra szakadt család idősebb, a majdani hercegi ágának az iratai találhatók, a Páltól származó, és továbbiakban még számos mellékágra bomló grófi ág levéltárai másutt, nem Körmenden őriztettek. Számbavétel után a kétszeres pusztulás ellenére is imponáló adatokat tudtunk regisztrálni, a Batthyány család hercegi ágának levéltárában a következő anyag található: A rendezés után a Batthyány levéltárba bekerült levéltári anyag Az 1962-ben elkészült repertórium alapján immár elég pontos képünk van arról, hogy mi mindent tartalmaz a Batthyány-család hercegi ágának a MOL-ban őrzött levéltára. De arról nincs, nem is lehet jegyzékünk, hogy mi minden pusztult el az 1956-os levéltári tűzvész alkalmával, hiszen 1956ban még javálban folyt a rendezés, és nem készült leltár az iratokról. így csak az emlékezetemre kell hagvatkoznom. 1956 őszén még a Bazilika pincéjében maradtak a misszilisek. a durván elkülönített XVIII-XX. századi iratok és a XVIII. században rendezett és jelzeteit un. törzslevéltár, amelynek a jelzet-rendjét helyreállítottuk. Tehát ezeket az iratokat nem érhette újabb kár az 1945-ös veszteségeken túlmenően. Viszont úgy tűnik, hogy a modernebb korokból származó uradalmi számadásanyag igen nagy pusztulást szenvedeti, mert ezekből sokkal több kellett hogy legyen eredetileg. A hercegi levéltár legfontosabb, páratlanul gazdag részét a XVI-XVII. századi iratok képezik. Ezeket már Iványi Béla is elkülönítette és egyetlen nagy időrendbe sorolta. Egyes együtt maradt iratnyalábokban egymás után szerepelt egy urbárium, majd egy bortized jegyzék, egy perirat melléklete, egy tiszttartői feljegyzés, egy török fenyegetőlevél, Batthyány I. Ádám egy levélfogalmazványa, török rabok jegyzékei. Mindez szoros időrendben, napi dátum híján évrendben, az adott év végén. Ezt így áttekinthetetlennek és gyakorlatilag kutathatatlannak találtam, ezért helyette a repertóriumban szereplő mesterséges rendet alakítottam ki. A fotólaboratóriumba az 1956 őszén a Magyar Országos Levéltárba felszállított XVI-XVII. századi iratcsoportok közül a belátásom szerinti érték-sorrendben küldtem le filmezésre az egyes iratcsoportokat, így kerültek a raktárból a fotólaboratóriumba és ott megmaradtak - az országosan a leggazdagabb információkat tartalmazó török vonatkozású iratok, az udvartartásra és a főúri famíliára vonatkozó iratok, az igazgatási és földesúri magánhadsereghez tartozó személyek összeírásai,
