Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640
Ruprecht von Eggenberg báró ma is álló, manierista későreneszánsz sírkápolnájának építését végezte, annak a Pietro Valnegro graz-i udvari főpallérnak a vezetésével, aki egy 1630ból származó adat szerint már korábban is kapcsolatban állt Batthyány II. Ferenccel. 91 Johann Walter mestert az Eggenberg mauzóleum építésén annak elkészültéig, 1621-ig foglalkoztatták, 92 miközben Németújvár várában valószínűleg tervező és vállalkozó kőművesmesterként - Pietro Valnegro közvetítésével - Batthyány Ferenc számára is dolgozott. A Batthyány levelezésben Walter mester mellett szerepel még Jakob Hüebel am Straden, kaiserlicher Hofdiener und Paumeister des Prager Schlosses", aki l6l5-ben kelt levelében egy zárterkély és egy szép terem vagy mulatóház tervrajzáról írt, amelyet Bécsben adott át Batthyány Ferenc számára a meg nem nevezett kőművesmesternek. 93 A Walter mester által tervezett építkezéshez a kőből faragott nyíláskereteket az a hartbergi Matheus Wells készítette, akinek két, Batthyány Ferenchez írott levele maradt meg. 94 Az ácsmunka készítője az l6l7-ben szereplő, helybeli és valószínűleg uradalmi ácsmester, Martin Frey volt, aki mellett ebben és a következő évben Jacob Bauer schäcklowitzi ács szerepel. 95 l6l9-ben feltételezhetően Walter mester tervei alapján kezdték meg a külső vár udvarát észak felől szegélyező új szárny építését, benne új palotával, azaz nagyteremmel. Augusztusban jelentette Boros Bálint, hogy „a kőmivesek igen munkálódnak a Hostad felöl", elbontották az addig ott álló kis konyhát és helyén felrakták az új palota falait. 9 '' Azzal egyidőben tovább mélyítették a ciszternát, „Meister Thoma " kőművesei felépítettek egy sütőházat kemencéjével és kéményével együtt. Decemberben már téglával burkolták a palotát. Annak méreteire jellemző, hogy a készítő Andre kőműves ezer téglával ígérte a burkolást, Marusits Mátyás azonban azt jelentette, hogy még háromezer kell hozzá. 97 1622-ben az elkészült palotáról írtak, az azt építő kőművesek akkor már Körmenden dolgoztak. 98 Batthyány októberben rendelte el, hogy a németújvári uradalom, vagy ahogyan akkor nevezték, az újvári tartomány gerencsérjei valamennyien két-két kemencére, azaz cserépkályhára való kályhaszemeket készítsenek, „akar veöreös s akar fekete légien az". 99 Németújváron, a vár alatt l6l8. év végén bécsi ácsok Peter és Fridrich kőművesekkel, valamint a már említett Martin Frey helybeli ácsmesterrel vízimalmot építettek, ahogyan arról az utóbbi földesurának beszámolt. 100 Ácsmesterekben hiány lehetett, ha bécsieket kellett felfogadni, a malomépítés ugyanis különleges szakértelmet kívánt. 1623-ban Batthyány újkeresztény ácsok szerzéséről levelezett Czobor Imrével, aki azonban nem bíztatta eredménynyel, mert a legutóbbi pestisjárvány sokat elvitt közülük. 101 Ebben az évben a még mindig itt dolgozó Nickly ács mellé húsz paraszt ácsot rendeltek az uradalom területéről. Ők azon a bástyán dolgoztak, amelyet Friedrich Inau kőművesmester és legényei falaztak és boltoztak. Róluk még ekkor is azt írták, hogy a gleisdorfi Thomas Weiss emberei. 102 Ez a bástya az 1595-ös évszámú második várkapu mögötti és korábbi bástya bővítése lehetett. A külső vár kiépítése a bástya elkészültével a rendelkezésre álló adatok alapján 1624-ben befejeződött. Ennek az a bizonyítéka, hogy Batthyány Ferenc 1625 júniusában a vár régi részének a felújítására kért költségvetést Benedikt Herr wienerneustadti kőművesmestertől. A mester ajánlata részletesen felsorolja a teendőket, amelyeket csak abban az esetben tehetett meg, ha azt megelőzően végigjárta a várat és megszemlélte annak műszaki állapotát. 103 Megvalósulásáról nem szólnak a források. Valószínű azonban, hogy nem történt meg, mert augusztusban Wolfgang Wagner regedéi, azaz radkersburgi kőművesmestert várták, aki helyett csak legényei érkeztek meg. 104 Wagner kőműves későbbi, Poppel Évához I63O. június 15-én Németújvárról írott levele tudósít arról, hogy ő az a mester, akit Pietro Valnegro graz-i udvari Baumeister ajánlott Németújvárra. 105 Kőműveslegényei dolgoztak a várban 1626ban is, bár a gleisdorfi Thomas Weiss kőművese, Fiedrich Inau még ebben az évben is itt volt.""' A belső vár Wagner mester emberei által megkezdett felújítása nem fejeződött be Batthyány II. Ferenc 1626. szeptember 13-án bekövetkezett haláláig, annak befejezése özvegyére, Poppel Évára maradt. Poppel Éva 1625 és 1640 közötti építkezései 1626 márciusában Farkas János deák arról tájékoztatta a valószínűleg Szalónak várában vagy a rohonci kastélyban tartózkodó Poppel Évát, hogy áll a munka. „Az Stoanmetznek en Írtam, hogy kümiest szörzene", de azt válaszolta, hogy ő nem tud, Bécsben kerestessenek. Téglavetőre is szükség lenne. Meszet égettetett és felhordatja a várba. A regedéi kőművesek talán eljönnének, de közölték, a húsvéti ünnepek előtt nem jönnek Németújvárra. 107 Wagner mester fentebb idézett, 1630 júniusában Németújvárról írott levele viszont arró tudósít, hogy emberei feltételezhetően még akkor is dolgoztak a várban. 1627 nyarán már kőműves, asztalos és stukkátor dolgozott ott. Augusztusban ugyancsak Farkas János deák a várban dolgozó mesteremberek kifizetése ügyében így írt úrnőjének: „Az Stokatornak az pénzére fölöteb Igen szorgalmaznak... az Prancz kömies is hasonló kepén pénzt kivan, ma el akar Greczben menni, s ez jövendő heilen ismegh megh akar jöni, Az Tisler is pénzt kivan...". 108 Az alkalmazott mesterek kifizetésére vonatkozó adatok az építkezés befejezéshez közeli voltáról tanúskodnak. A Poppel Éva által alkalmazott iparosmesterek között említik még Anton Heylly gleisdorfi kőművest és három gráci szakembert, Georg Kreitschmar asztalost, Johann Frey lakatost és Chrysostomus Brandl üvegest 109 , valamint a későbbi években is több Batthyány építkezésen alkalmazott, hartbergi Abbondio Bolla kőfaragót. 110 A Németújvár várában folyó építésről ezt követően csak az I63O utáni időből maradtak adatok, azok azonban már Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva fia, I. Ádám nevéhez fűzhetők, 1630-ban történt nősülése után ugyanis ő vette át anyjától a várat, családja központi rezidenciáját. A családi levéltár gazdag leltáranyagában a németújvári várra vonatkozó legkorábbi 1634-ből maradt meg. Az összeírásban a jelenlegi helyzetnek megfelelően megkülönböztethető a régebbi, a középkori eredetű belső vagy felső vár és a külső vagy alsó vár. Az utóbbiban több „új ház" megjelölésű szerepel, mellettük pedig „Az Uj Palota ". Az ezeket tar-
